A Magyar Producerek Szövetsége nyílt közgyűlése
- A 41. Magyar Filmszemle negyedik napján, pénteken délelőtt tartotta nyilvános közgyűlését a Magyar Producerek Szövetsége, melynek során a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) kuratóriumának frissen megválasztott elnöke, Kőrösi Zoltán beszámolt a produceri kreditrendszer felállításának szándékán túl a kuratórium jövőbeni működési terveiről és a filmfinanszírozás szükséges változtatásairól is.
Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke a közpénzhez jutó producerek kreditrendszer alapján történő besorolásának bevezetését szorgalmazta Kőrösi Zoltánnak azért, hogy mihamarabb racionalizálni lehessen az állami filmfinanszírozást. - Ehhez már többször kértük az MMKA segítségét, de csak a szándékról volt eddig visszajelzés, az adatbázist sosem kaptuk meg. Az elveket és a keretet kidolgozta a Szövetség, de további előrelépés nem történt – magyarázta Kálomista Gábor.
Kőrösi Zoltán a produceri mellett a rendezői kreditrendszer felállításának tervéről beszélt az egybegyűlteknek. - Egy szakmai konzultációs tanácsot szándékozunk felállítani, amelynek létrehozásában megtettük már az első lépést: egy háromtagú jelölő bizottságot hoztunk létre, amelyben a kuratóriumot Durst György képviseli. Az ő feladatuk lesz, hogy végigjárják az elkövetkezendő egy hónapban a teljes szakmát, és összegezzék azokat a véleményeket, hogy milyen szakmai területek – illetve minden szakmai terület – és személy szerint milyen javaslatok alapján tud felállni ez a szakmai konzultációs tanács. Ennek a tanácsnak az egész magyar szakmát le kell fednie – beleértve az alapító tagok között nem szereplő testületeket és szakmai szervezeteket, így például a Producerek Szövetségét. Reményeink szerint az új kuratórium beiktatásával egy időben megkezdi munkáját az ajánlattételi joggal rendelkező tanács, aminek fontos feladata lesz az is, hogy a kuratórium munkájáról negyedévente beszámolót készítsen, illetve a filmforgalmazás és a marketing területére kiterjedő kérdésekkel foglalkozzon. Az előzetes elképzelések szerint a leendő testület minimum negyedévente ülésezik majd, tagjait pedig a szakma által demokratikus úton, alulról szerveződve minden részterület választott képviselői adják.
Az alapítói kör megváltoztatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Kőrösi Zoltán elmondta, a kuratórium és elnöke nincs abban a helyzetben, hogy az alapítókat rákényszerítse bizonyos döntésekre.
- Az MMKA által támogatott filmek számának csökkenése várható, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az évi magyar filmmennyiség számának redukálását akarnánk – hangsúlyozta a további kérdésekre válaszolva az elnök. - Továbbra is fontos, hogy filmeket készítsenek azok az alkotók, akiknek ez a hobbija, illetve szakmája, viszont a közalapítvány részéről célszerű támogatási stratégiát kell kialakítani. A közalapítvány által szétosztható pénz ugyanannyi marad, ugyanakkor a támogatást kapó filmek száma csökkenni majd. Nem számíthatunk az MMKA anyagi forrásának növekedésére, sokkal inkább a kultúra minden szegmensét jellemző szinten tartás várható - tette hozzá Kőrösi Zoltán. - Ugyanakkor jó hír az, hogy várhatóan aláírásra kerül a keretszerződés, ami legalább három évre garantálja ezt a szinten tartást. Stratégiai kérdés számunkra a megújulás előtt álló köztelevíziózással való teljesen új kapcsolat kialakítása: célunk az, hogy ne készülhessen olyan MMKA által támogatott film, amit nem sugároznak a köztelevízióban. Emellett a televíziós produkciók létrehozása is praktikusabb kell, hogy legyen, a források összekapcsolása növelheti az együttműködés lehetőségét. A moziforgalmazásból kikopott bizonyos műfajok – rövid animáció, dokumentumfilm – esetében olyan pályázati rendszert kell létrehoznunk, hogy ha nincsen ezek televíziós sugárzására szándéknyilatkozat és biztosíték, akkor ne kaphassanak közalapítványi támogatást a gyártásra. Fontos terv továbbá a határon túli források megnyitása, amely természetesen nem a közalapítvány koproducerként való fellépését, hanem közvetítő szerepét jelenti. Olyan struktúrát kell létrehozni, ami kifejezetten támogatja az elsőfilmeseket, a low-budget filmeket, illetve egy rendszert kell kialakítani, ami biztosítja a megújulás lehetőségét, vagyis a jelenlegi éves szinten harminc körüli támogatott egészestés játékfilm helyett, az MMKA-nak fele ennyit lehet racionálisan támogatni. A kulturális termékek utógondozásának hiányáról szólva az elnök az alternatív forgalmazási lehetőségek felmérésének fontosságát hangsúlyozta, illetve szándékát fejezte ki arról, hogy ezeket is bele kell illeszteni idővel a nézettségi statisztikákba.