A magánmegtakarításokat is lefölözheti a Fidesz

A Lágymányosi Campus konferenciaterme zsúfolásig megtelt, többen az előcsarnokból hallgatták végig a közel két órás előadást. Az ELTE hallgatóin, oktatóin és professzorain kívül több különböző egyetemről és főiskoláról is érkeztek hallgatók. Ez leginkább a rendező, Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület egyetemközi mivoltának köszönhető – tudtuk meg a regisztráció közben a hostessektől. A másfél órás vitát fórum követte, ahol a fiatalok kérdéseket tehettek fel az előadóknak. A kérdések és megjegyzések sokasága miatt dr. Hack Péter és dr. Gulyás Gergely a Jövőképp honlapján fog válaszolni az idő hiányában kibeszéletlen kérdésekre.

Gulyás Gergely a vita elején leszögezte, elkerülendőnek tartja, hogy a kétharmados többség felhatalmazásával olyan alkotmányt hozzanak létre, amit a társadalom nem érez magáénak. Magyarország súlyos bajainak nem a 89’-es alkotmány illegitimitása az okozója, ugyanakkor egy kétharmados többség által hozandó alkotmány erős legitimitást élvezhetne, azonban alkotmányozási kényszer nincs, inkább csak a lehetőség adott.

Dr. Halmai Gábor hangsúlyozta, csak abban az esetben van alkotmányozási kényszer, „ha valaki nem kíván hatalommegosztást, ha valaki nem kívánja az alapvető jogok garantált működését és biztosítását, ami egy liberális demokráciát jellemez”. Ugyanakkor elismeri, felmerülnek legitimációs, technikai és szerkezeti problémák is. Kifejtette, hogy a parlamentet az alkotmány korlátozza, aminek az Alkotmánybíróság a megtestesítője, így ennek a legfontosabb jogkörét, a törvények felülvizsgálatának jogát nem szabad elvenni. Az alkotmányjogász szerint az AB hatáskörének szűkítése helyett a konkrét ügyekben inkább ki kellene terjeszteni azt.

Hack Péter úgy véli, a kormánynak akkor lenne legitim felhatalmazása egy új alkotmány létrehozására, ha az szerepelt volna a választások előtti kormányprogramban, hiszen így az emberek tudták volna, mire szavaznak, ebben az esetben azonban könnyen lehet, hogy ma nem lenne kétharmados felhatalmazása a kormánynak. Gulyás Gergely úgy reagált, a pártprogramban azért nem szerepelt az új alkotmány – habár korábbi nyilatkozatokból egyértelműen lehetett ismerni a szándékot –, mert a téma nem érdekli az embereket. Mindenesetre a vitaesten megjelent hallgatói létszám ennek cáfolata volt, amin maguk az előadók is meglepődtek – mondták el portálunknak a szervezők.

Hack Péter szerint az elmúlt hónapok alkotmánymódosításai az alkotmány tekintélyét és állandóságát csorbítják. Rámutatott, hogy tegnap olyan szöveget módosított a parlament, amit augusztus 11-én módosítottak, tehát a szavatosság alig bírt három hónapot.

Dr. Salamon László nem tartja helyénvalónak, ha egy kormány leválthatatlan, és egy országgyűlés feloszlathatatlan – utalva a 2006-os eseményekre, továbbá elmondta, az Alkotmánybíróság szerepét is újragondolják. Úgy látja, ha van számos tapasztalat 20 év után, akkor nem elég kicserélni a címben szereplő évszámot, vagy a preambulumot. Hack Péter viszont nem tartja szerencsésnek, ha a címet (1949. évi XX. Törvény) kicserélnék, a tartalmat pedig visszaállítanák. Hack úgy látja, a jogállamba vetett bizalom erodálása elindult. „Ha alkotmányosan meg lehet tenni, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarításomat eltérítik a pénztártól a költségvetésig, akkor mi akadálya van annak, hogy a kormányzat úgy lássa, a banki megtakarításokra is szükség van, például az egymillió forint fölötti megtakarításokat is átutalja a költségvetésbe?” – fogalmazott Hack Péter. Továbbá emlékeztetett, hogy a Fidesz a demokrácia és jogállamiság győzelmeként ünnepelte a vagyonadók alkotmánybírósági eltörlését, fél évvel a választások után pedig azt mondja, nem helyes, hogy az AB ilyen döntéseket meghozhat.

A Szent Korona tannal kapcsolatos kérdésre Halmai Gábor elmondta, a tan olyan korszakban szolgálta az alkotmányos fejlődést, amikor az állampolgárok egyenlőségének elve nem érvényesült, így a tan nem valósítja meg az egyenlőségen alapuló demokrácia elvét. Míg Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke úgy véli, szerepelnek a Szent Korona tanban olyan elemek, amik a modern alkotmány modelljében fellelhetőek, mint a hatalommegosztás, azonban az ország lakosságának többsége a köztársaságot tartja a megfelelő államberendezkedési formának. „A tan történelmi értékeket fejez ki, amelyek méltók arra, hogy a preambulumban megjelenítsük, de nem biztos, hogy szükséges megjeleníteni, hiszen a korábbi magyar alkotmányosság világában is inkább csak elméleti vitákat jelentett.”

Halmai Gábor az alkotmányellenes alkotmányozás kérdéskörére reagálva elmondta, léteznie kell egy alkotmányos alaprendnek, amit meg kell védeni még az alkotmánymódosítóval szemben is, a meglátással Salamon is egyetértett. Továbbá az elnök azt is világossá tette, szerinte a kétkamarás parlament felsőháza lehetne megfelelő egyensúly a kormánnyal és a parlamenti többséggel szemben.

A főszervező, Pócza István a vitaest céljáról elmondta portálunknak: hiánypótló szerepet szántak az előadásnak, mivel tapasztalatuk szerint sok egyetemistát, főiskolást érdekel az Alkotmány témája. – Fontosnak tartjuk a közéleti szerepvállalásba invitálni a fiatalokat és úgy gondoljuk, az eszmecsere során az eltérő álláspontot képviselő előadók akár új, inspiratív gondolatokkal is találkoznak – fogalmazott a másodéves nemzetközi tanulmányokat hallgató Pócza István. A Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület elnöke, Pálfy Gyula pedig jelezte, a továbbiakban is hasonló, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényt szerveznek még.