A leérettségizett gyerek után nem jár családi pótlék

A középiskola befejezése után nem jár tovább a családi pótlék a gyerek után, így júliustól a Magyar Államkincstár már nem folyósítja azt. Ezzel együtt a családi adókedvezmény is megszűnik. A jó hír az, hogy ha egyetemen tanul tovább a diák, akkor eltartottként figyelembe veszik, így a testvérei után magasabb összeg jár. Ehhez viszont lépnie kell majd a szülőnek – írja az enpenzem.hu. 

Az érettségit követően a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék a tankötelezettség teljes időtartamára jár – 16 éves koráig–, illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. életévét. A sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét.

Annak ellenére, hogy a családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy a számításkor vegyék figyelembe az egyetemista diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összeget kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet kérni, két hónapra visszamenőlegesen. Vagyis nem automatikus, és célszerű szeptemberben igényelni, hogy júliusig visszamenőleg megkapjuk.

Például egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett, és egyetemen továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó 12200 forint családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után. Háromgyerekeseknél egy továbbtanuló és két kisebb testvér esetén 13300 forint gyermekenkénti összeg, összesen 26600 forint helyett tehát 32000 forint (a három- és többgyermekesek gyermekenkénti 16 ezer forintja) jár.

A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

Családi adókedvezményt addig vehetünk igénybe a gyerek után, amíg a családi pótlék is jár, viszont továbbtanulóként a gyerekszámba ugyanúgy beleszámít, mint a családi pótlék esetében, így a magasabb összegű kedvezményt lehet a fiatalabb testvérre (testvérekre) igénybe venni.

Ha egy háromgyerekes család legidősebb gyermeke egyetemre megy, akkor júniusig az összevont adóalapból gyerekenként minden hónapban 220 ezer forintot lehetett levonni. Tehát minden hónapban gyerekenként 33 ezer forinttal, összesen havi 99 ezer forinttal több pénz maradt a kasszában, mint a gyermekteleneknek. Júliustól viszont már csak két gyerek után jár a családi pótlék.

Ha a legidősebb dolgozni menne, a két fiatalabb gyerekre fejenként 133330 forintot lehetne levonni az adóalapból, azaz összesen nettó 40 ezer forint lenne már csak a többlet, ami a zsebben marad a kedvezménnyel. De ha továbbtanul az egyetemen, akkor az eltartottak közé számít, így a háromgyerekesek kedvezményével lehet számolni, viszont csak két főre. Tehát a kétszer 33 ezer forint, azaz 66 ezer forint lesz a zsebben maradó adókedvezmény.

A továbbtanulásnál tehát a háromgyerekesek bevétele (ha a legnagyobb érettségizik) júliustól 49 ezer forinttal lesz kevesebb (ha a szülő kéri, hogy vegyék figyelembe a családi pótlék számításakor), a kétgyerekeseké (ha a nagyobb érettségizik) 33300 forinttal csökken. Mindez a legnagyobb gyerekre járó családi pótlék és a családi adókedvezmény elvesztésének „köszönhető”.

Jelezni kell a munkáltatónak is, ha megváltozik a családi adókedvezmény igénybevétele. A dolgozóknak az év elején kell nyilatkozniuk a családi adókedvezményről. Arról is szólni kell majd, ha a továbbtanulásnak köszönhetően az eltartottak számába mégis beleszámít a gyerek. Ezt persze a beiratkozás után lehet megtenni. Ha nem jelezzük, akkor vissza kell majd fizetni a jogosulatlan adókedvezményt. Ha pedig kevesebbet veszünk igénybe, akkor majd az adóbevallásban korrigálhatunk.

Más a helyzet, ha nem egyetemen tanul tovább az érettségizett diák, hanem a szakképzésben, ismét közoktatási intézmény nappali tagozatán. Ekkor annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. 

Nem jár azonban automatikusan, a tanulmány megkezdését követően igényelni kell.

Ha elmúlik 20 éves, akkor a tanév végétől ugyanaz a helyzet, mintha egyetemen tanulna tovább: vagyis nem jár a családi pótlék, de ha kéri a szülő, a gyermekek számába (eltartottként) beleszámíthat.

Ha a továbbtanuló diáknak rendszeres jövedelme van, már nem számít eltartottnak, vagyis nem vehető figyelembe a családi pótlék számításánál. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A minimálbér összege 2023-ban bruttó 232 ezer forint, ami nettó 154280 forint.

A 25 évesnél fiatalabbaktól még személyi jövedelemadót sem vonnak, így attól függően, hogy milyen formában dolgozik a diák, a bruttó jövedelme akár teljes egészében nettó is lehet (ha diákszövetkezeten keresztül vállal munkát). Ha a diák három hónapon keresztül a nettó minimálbérnél több jövedelemhez jut, akkor ezt 15 napon belül jelezni kell az államkincstárnak, és a negyedik hónaptól már nem számít az eltartottak közé. Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet vele számolni. Ha viszont csökken a keresete, ismét lehet kérni, hogy vegyék számításba eltartottként. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto via AFP)