A közrádió támadja a közhatóságot – de mi lehet a háttérben?
Érdekes helyzet alakult ki a jövőre induló rádiós digitális műsorszórás kapcsán: a pályázatot elbíráló Nemzeti Hírközlési Hatóság döntését egy másik közszolgáltató, a Magyar Rádió a bíróságon támadta meg, miközben a nyertes a volt állami tulajdonú, nem is olyan régen privatizált cég, az Antenna Hungária lett. A pertől függetlenül a győztessel aláírják a szerződést.
Bíróságon támadta meg a rádiós digitális multiplexpályázat eredményét a vesztes, a Magyar Rádió - a közmédium hétfői tájékoztatása szerint maga a kiírás és az általuk benyújtott anyag elbírálása több tekintetben is jogilag megalapozott aggályokat vet fel. Bejelentésük szerint a nap folyamán fordultak a Fővárosi Ítélőtáblához, arra kérve a bírói fórumot, hogy semmisítse meg a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) döntését. Konkrétumok közlése nélkül azt közölték, hogy a közrádió részletes jogi és műszaki indoklást terjesztett a bíróság elé. A keresetlevél és az ahhoz fűzött mellékletek együttes terjedelme megközelítőleg 500 oldal.
Az NHH július 25-én jelentette be, hogy a földfelszíni digitális televíziós és rádiós pályázatot is az Antenna Hungária (AH) Zrt. nyerte, amellyel 45 napon belül kötnek szerződést, így várhatóan még az idén beindul a digitális műsorszórás, ezen belül a mobiltévézés. Az NHH a rádió bejelentése kapcsán kifejtette, hogy a nyertes rádiós szolgáltató vetélytársánál kedvezőbb közszolgálati műsorszórási díjat ajánlott, illetve a hálózatok kiépítése és a lakossági elérés vonatkozásában is kedvezőbb ütemezést adott. A rádiós pályázaton az AH 90 pontot, a szintén induló Magyar Rádió pedig 85 pontot kapott.
Az NHH szóvivője elmondta: a keresetnek jelenleg nincs halasztó hatálya a folyamatra. Reményeik szerint az AH-val legkésőbb szeptember első hetében kötik meg a szerződést, amiről a hatóság tájékoztatja az ellenérdekelt feleket, azaz a két pályázaton vesztes cégeket. A cégek pedig a szerződéskötés után fordulhatnak a Fővárosi Ítélőtáblához. A digitális átállásról szóló törvény januártól teszi lehetővé, hogy a digitális műsorszórásra való átállással kapcsolatos pályázatok ügyében az NHH döntését a Fővárosi Ítélőtáblán támadják meg az érdekeltek, ezekben az ügyekben a tábla döntése ellen nem lehet fellebbezni.
A hír pikantériája, hogy az állam magas összegért adott túl az AH részvényein. Már akkor rebesgették, hogy az új tulajdonosok ígéretet kaptak további szolgáltatási lehetőségekre. A gyanút erősítette, hogy időközben a részvények még tovább kerültek még magasabb áron. A pletykák miatt a nyáron a parlament illetékes bizottsága visszadobta azt a javaslatot, hogy mind a tévés, mind a rádiós digitális műsorszórás egy cég kezébe kerüljön. Ennek ellenére mégis az AH-t hozták ki győztesnek mindkét tenderen, ami pedig már tényleg több mint gyanús.
Jó lenne, ha a rádió mostani jogi eljárása kapcsán fény derülhetne arra is, mi történt valójában a háttérben, tényleg előre megígérték-e a privatizáló cégnek a digitális piacot, s ha igen, ki és milyen alapon. Erre persze kevés az esély, és a tapasztalataink alapján azt látjuk, ha kiderül is valami, aligha lesz publikus.
