A közösségi közlekedés a falubuszok nélkül szinte lehetetlen

Az ország leghátrányosabb helyzetű aprófalvas területein – Somogyban, Baranyában, Zalában, Borsodban – egyre inkább a falubuszok veszik át a közösségi közlekedés szerepét. A kisbuszokat vezető falugondnokok leterheltek, ők gondoskodnak az idősekről, szállítják az ebédet, mennek gyógyszertárba, viszik az óvodásokat, iskolásokat, miközben az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal aktuális beszerzéseit is intézik. A kistelepülések azt szeretnék, ha a kormány növelné falugondnoki létszámot, hiszen a valóságban már átveszik a MÁV és Volán terheit. Az államtól külön létszámkeretet és finanszírozást szeretnének a feladat ellátásra – írja a Népszava.

A falugondnokokat képviselő egyesületek évek óta jelzik a kormányzat felé, hogy munkatársaik egyre leterheltebbek, s a személyszállítási feladatok miatt egyre kevesebb idejük marad arra, amiért annak idején életre hívták a munkakört, vagyis hogy szociálisan gondoskodjanak a rászorulók ellátásáról.

„Jelenleg nagyjából kétezer falugondnok dolgozik az országban, s az önkormányzatok évente 5 millió forintot kapnak a szolgálat ellátásához, amiből nemcsak a falugondnok bérét, hanem jellemzően a falubusz üzemanyag-, és egyéb költségeit is elő kell teremteni. Az aprófalvas térségekben e munkatársaink tevékenysége egyre inkább „leszűkül” afféle sofőrszolgálatra, miközben mi többször is javasoltuk a kormány és a belügyi tárca illetékesei felé, teremtsenek tiszta helyzetet, mondják ki, hogy a közösségi közlekedési feladatok egy részét már most is a falugondnokok végzik el. Biztosítsanak ehhez külön státuszt és forrást, ha nem is minden faluban, de a kistérségi társulásokhoz hasonlóan akár négy-öt települést összefogva”

– mondta a Népszavának Kozma Judit, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron megyei egyesületének vezetője.

Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnok Duna-Tisza-közi Egyesülete ügyvezetője azt mondta: fel kellene hagyni azzal a gyakorlattal, hogy az állam gyakorlatilag minimálbéren alkalmaz „sofőröket” a falugondnokok személyében, és így kiüresíti eredeti tevékenységi körüket.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy már évekkel ezelőtt, a Magyar Falu program megalkotásakor írásba foglalták, hogy a falugondnoki hálózatba egyes területeken be kellene integrálni a közösségi közlekedést, a személyszállítást ahelyett, hogy pazarló módon az állami személyszállító társaságok 50 személyes nagy buszokat küldenek be naponta egyszer vagy kétszer olyan zsákfalvakba, ahol jellemzően négyen-öten akarnak utazni, ezzel csak az ágazat veszteségeit fokozza, de nem oldja meg a kistelepülések, a zsákfalvak problémáit. 

Hozzátette: az elmúlt időszakban rendszeresen jelzik ezt a problémát, illetve annak orvoslásának lehetőségeit is a kormány illetékes szervei felé, de egyelőre nem kaptak visszajelzést. Megerősítette: ez irányú javaslataik régóta ott vannak a döntéshozók asztalán.

A Népszava megkereste a Miniszterelnökséget, készül-e javaslat a kormány részéről a falugondnoki hálózat ilyen irányú bővítésére, érkezett-e ilyen igény feléjük a falvak részéről, illetve tervezik-e, hogy egyes közösségi közlekedési feladatokat a falugondnokokra testálnának a Volán vagy a MÁV helyett, s ha igen azt miként oldják meg. A válasz: „Fake news-okkal nem foglalkozunk”.

(Kiemelt képünkön: Opel Vivaro típusú falubuszok sorakoznak az átadó napján Győrben 2015. november 2-án. Több mint 80 gépjárművet adtak át a Falubusz program keretében, így segítve a falugondnoki szolgáltatást. MTI Fotó: Krizsán Csaba)