A kormányfő a skandináv példában bízik
Messze vagyunk attól, hogy politikai pártjaink bármilyen egyetértésre jussanak gazdasági kérdésekben. A jövő évi költségvetési tervet is homlokegyenest ellenkezőleg ítélik meg: a kormányfő szerint reális és közelebb visz az eurozónához, a Fidesz szerint hiteltelen és inkompetens, az SZDSZ szerint pedig alkalmatlan a problémák megoldására. Hogy lesz ebből elfogadott törvény?
A 2009. évi költségvetés az első az elmúlt 18 évben, amely a választás előtti évben a korábbinál kisebb államháztartási hiányt tervez, a GDP arányosan 3,2 százalékos deficit már megfelel a maastrichti követelménynek - jelentette ki Gyurcsány Ferenc pénteken a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén. Jövőre a GDP arányos újraelosztás 1,5-2 százalékponttal csökken, s ez a szabaddemokratáknak azt a méltányos kívánságát is tartalmazza, ami a kiadási plafonra vonatkozik. A 2006. évi, még kiigazítatlan 52,3 százalékos újraelosztási arány jövőre 46,7 százalékra mérséklődik - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: a nemzetközi pénzpiacok válsága nyomán kialakult romló gazdasági konjunktúra miatt a jövő évre tervezett 3 százalékos növekedés lefelé mutató kockázatokat tartalmaz.
A sokak által hangoztatott recept ugyanis az, hogy ha csökken az adócentralizáció, a jövedelem centralizáció és a GDP újraelosztási aránya, akkor javul a versenyképesség.
A miniszterelnök a skandináv országok példáján mutatta be, hogy a sokak által hangoztatott recept, miszerint ha csökken az adócentralizáció, a jövedelem centralizáció és a GDP újraelosztási aránya, akkor javul a versenyképesség, nem igaz. A 90-es évek helyreállítási periódusában például Finnországban és Svédországban az újraelosztási arány csökkent, a jövedelem- és az adócentralizáció viszont még növekedett is. A 2006-2009. közötti magyar költségvetési kiigazítás összevethető a két skandináv országéval, hiszen itthon - a 2006. évi kiigazítatlan adathoz mérve - 6 százalékponttal csökken a GDP arányos újraelosztási arány, 46,7 százalékra, miközben Finnországban 4 százalékponttal, Svédországban 8 százalékponttal mérsékelték az újraelosztást - fűzte hozzá.
A központi államigazgatás karcsúsításában szerinte nincs több, mivel 2005-ben a minisztériumok költségvetése 100 milliárd forint volt, most pedig 70 milliárd forint. Véleménye szerint a jóléti kiadásokat sem lehet csökkenteni. Ezért - mint mondta - aki ma radikális adócsökkentést ígér, az felelőtlen.
A kormányfő szavaira a Fidesz gyorsan reagált: Cser-Palkovics András helyettes szóvivő úgy fogalmazott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya már régen elveszítette hitelességét költségvetési-pénzügyi kérdésekben. Szerinte a világgazdasági kihívásokra a kisebbségi kormány nem talál, de nem is keres válaszokat, ami abból is látszik, hogy a jövő évi költségvetés újra adóemelésekkel párosul.
Nem volt kevésbé kritikus az SZDSZ sem. A párt az MTI-hez eljuttatott kommünikéjében úgy reagált, hogy nem tudja, miről beszél az a politikus, aki kizárólag a gazdaság fehéredéséből évi 300 milliárdos bevételt vár. A liberálisok szerint abszurd, hogy éppen Gyurcsány Ferenc akar véget vetni az adópopulizmusnak, akinek Megegyezés című írása másról sem szól, mint populista és megalapozatlan ígéretekről. Minden gazdasági szakértő egyetért abban, hogy Magyarországnak adó- és kiadáscsökkentésre van szüksége - tették hozzá, hangsúlyozva, hogy ez az SZDSZ programja is, és a liberálisok csak ilyen programot hajlandóak támogatni. Az adócsökkentés gátja nem az, hogy ez ma Magyarországon nem reális, hanem az, hogy a kormányfő megalapozatlan és gazdasági fordulat elérésére teljesen alkalmatlan javaslatokat tesz az ügyben -hangzik a közlemény.
A reagálásokból egyelőre csak az derül ki, hogy a kormány nehéz viták elé néz a parlamentben. Az éles hangú elutasítások alapján nem lesz könnyű elfogadtatni a jövő évi költségvetést, aminek viszont súlyos következményei lennének mind politikai, mind gazdasági téren.
