A kiszolgáltatottság modellje

– Miért éppen Érpatak?

– Három-négy éve kezdtem komolyabban foglalkozni az érpataki modellel, és úgy éreztem, nem egyedi történet. Nem arról van szó, hogy itt őrült a polgármester, szerintem Orosz Mihály Zoltán a szó szoros értelmében nem is őrült. Inkább egy Magyarországon, de Kelet-Európában, sőt Németországban is megfigyelhető tendencia tünete a falu kálváriája. Egy olyan világban, amelyben a társadalmi erőforrások egyre szűkülnek, életre-halálra szóló harc alakul ki a különböző rétegek között. Az érpataki modellben a szegényeket, azokat, akik nem tudják képviselni az érdekeiket, folyamatosan megalázzák és fegyelmezik. Elérik, hogy ne is próbáljanak tiltakozni. Így ők még kevésbé férnek hozzá a társadalmi erőforrásokhoz, legyen szó egészségügyről, oktatásról vagy versenyképes munkáról.

– Nehezen feledhető a közmunkások arca, miközben kiosztják nekik a munkát, az erőlködés, ahogy fújják a szondát. Vagy ott az asszony, aki fát lop, alig bírja alatta tolni a rozoga biciklit. Elzúg mellette a vonat, a szél süvít, a hó ropog, az apró pihék belepik a haját, a szemöldökét, reszket, míg várja a kiérkező rendőröket. A mezőőrök, akik elcsípték, pedig büszkén kihúzzák magukat, „a főnök is örülni fog”.

– Ilyen ott az élet. A sajtó eddig inkább azt mutatta be, mennyire őrült a polgármester, hogyan kiabál a bíróságon, mit művel az újságírókkal. Mi emellett a kiszolgáltatott emberek megfegyelmezésének módszereit is filmre akartuk venni, mert ez a modell lényege.

– A filmben a polgármester gardróbjának különlegességeit vonultatja fel: sujtásos díszmagyar, terepszínű katonaruha, darutollas fejfedő, minden akad. A vetítésen a közönség dőlt a röhögéstől, én mégsem találtam viccesnek. Gyakori ez a reakció?

– Azt én is tapasztaltam, hogy bizonyos jeleneteken nevetnek, de nem hiszem, hogy ne vennék komolyan a jelenséget.

– Még jó. Merthogy Orosz nemcsak modernkori Döbrögi, de feltett szándéka a népnevelés. Ezért úgynevezett „nyílt napokon” vitatja meg, kit miért zárnak ki a szociális rendszerből, vagy kinek van problémája az alkohollal. Ezáltal szerinte „csiszolják a csapatot”.

– Ő valóban „nevelni” akarja az embereket, hogy – miképp fogalmazni szokott – rombolókból építőkké váljanak. A polgármester szerint a demokrácia nem jó, bizonyos szabadságjogok károsak. Rendszerét „szakrális-organikus diktatúrának” nevezi, amelyben nem az egyén jogai számítanak, hanem a közösség ereje. Sokat beszélgettem vele erről, de számomra nem világos, mi az erős közösség célja. Hiszen liberális demokráciákban is csak addig terjed az egyén joga, amíg nem sérti más ember vagy a közösség jogait. Ráadásul az elképzeléséhez hozzátartozik az erős nacionalizmus is, ami nem veszi figyelembe, hogy létezik kisebbség, s annak is van kultúrája.

– A falu számára „a közösség erejénél fogva” magától értetődő, hogy a nyilvánosság előtt kell megbeszélni, ki alkalmas a gyereknevelésre, és ki nem?

– Leegyszerűsítve három kategóriát láttam. Vannak, akik nem szeretik a polgármestert, mert őrültnek tartják. Mások elismerik, hogy rendet tart, sokan pedig a hatása alatt állnak, függnek és félnek tőle. Ők azok, akik szociális segélyből élnek vagy közmunkát végeznek. Ezek az emberek kénytelenek azt tenni, amit a polgármester mond, mert különben kidobják őket a közmunkaprogramból, s akkor automatikusan megvonják tőlük a segélyt is. Nincs más választásuk, mint az együttműködés. Még a polgármester csapatában is vannak olyanok, akikről az volt a benyomásom: unják a műsorát, de mivel a hivatal alkalmazottai, beszállnak a játékba.

– Senki nem menekül a kiszolgáltatottság elől. A filmben megszólal egy nyugdíjas asszony, aki öt éve könyörög a polgármesternek, hogy viharban megsérült háza helyett kapjon egy kisebb lakást. 1800 négyzetméteres kertjét már az önkormányzat használja ingyen, de Orosz azzal rázza le: „Ha jól viselkedik, segítünk.”

– A vidéki Magyarországon nagyon sokan függnek a polgármesterektől. És a többség nincs tudatában a jogainak, feudális viszonyok működnek. Az érpataki polgármesterre különösen jellemző, hogy egyszer büntet, másszor, ha valaki szerinte őszintén megbánta tettét, akkor nagy kegyesen megbocsát. És például visszaveszi a közmunkaprogramba. Ha valaki fellázad, úgy járhat, mint Szőllősi Gábor. Ő a TASZ volt munkatársa, és édesanyjával Érpatakon lakik. Szőllősi Gábor hosszú ideje rendőri védelem alatt áll. Többször előfordult, hogy megfenyegették és életveszélyesen megtámadták. Egyszer másfél kilós kővel dobták be az ablakukat, máskor megverték, vagy késsel mentek ellene.

– Van bizonyíték arra, hogy a támadások összefüggnek a polgármesterrel?

– Nincs. A rendőrség minden esetben megszüntette az eljárást, mondván, reménytelen megtalálni az ismeretlen tetteseket.

– Úgy tűnik, a polgármesterrel sem a rendőrség, sem a bíróság, sem a kormányhivatal nem szeret ujjat húzni. Miért?

– Jó kérdés. Többször forgattunk a nyíregyházi bíróságon, ahova a polgármester pereskedni jár. Úgy tudom, az egyik bírónő – a forgatásokat leszámítva – nagyon engedékeny. Állítólag megesik, hogy sírva fakad. Amikor filmeztünk, úgy tűnt, kemény bírónő, de még akkor is látható volt, milyen következetlen. Folyamatosan ment a kiabálás, a huzavona. Ha Németországban valaki így viselkedik a bíróval, már régen kidobták volna a teremből, pénzbüntetést, akár felfüggesztett börtönbüntetést is kapott volna a bíróság megsértése miatt. Orosz mégis megteheti.

– Miért tud ekkora hatást elérni?

– Az a benyomásom, hogy Magyarországon általánosan is megfigyelhető: a Jobbik folyamatosan nyomást gyakorol a Fideszre, mire a kormánytöbbség törvénybe iktatja a Jobbik egyes követeléseit. A menekültválságra adott kormányzati válaszok szintén a Jobbiktól származnak. Nehezen bizonyítható, de el tudom képzelni, hogy az Érpatakhoz hasonló esetek felett a kormány inkább szemet huny. Orbánék régóta mondják: ezzel a módszerrel megállítják a szélsőjobbot. Szerintem épp ennek az ellenkezője igaz. Az emberek az eredetit választják. A Fidesz jelöltje Érpatakon esélytelenül indult. Az ellenzék pedig képtelen volt egyetlen ember mögött felsorakozni. Oroszt eddig négyszer választották meg, szinte minden voksolásnál egymaga több szavazatot kapott, mint a többi induló együttvéve.

– És a minta terjed. Egy helyi kamasz büszkén mondja, hogy életcélja a polgármester nyomdokaiba lépni, mert az igazságszolgáltatás a legfontosabb.

– Orosz ideológiája a falu életének minden területén megnyilvánul. Például az élettársa a polgármesteri hivatalban a családi és szociális ügyekért felel. El is mondja a filmben, hogy „a cigány lakosság magát szegregálja azáltal, hogy a gyereket koszosan, büdösen viszi iskolába”. A faluban én is láttam az emberi élethez méltatlan körülményeket. Csakhogy egyes esetekben papír van arról, hogy jogtalanul emeltek ki gyereket a családból. Ezekben a helyzetekben a kitartó szociális munka lehet a megoldás. Vannak is jó példák a szociális empátiára, mint a cserdi polgármester, Bogdán László és a faluja. Az embereket hosszú éveken keresztül kell támogatni, hiszen az övék már a harmadik-negyedik olyan nemzedék, amelynek a szülei is analfabéták és munkanélküliek voltak. Egyszer elmondtam a polgármesternek: a rendészeti válaszok nem jelentenek megoldást, csak megalázzák az embereket. És ez igaz az egész országra.

– A szigorúan dokumentarista film végére ezért került afféle utóiratként Orbán Viktor tavalyi tusnádfürdői beszéde az illiberális államról?

– Igen. Komolyan gondoljuk, hogy amit a polgármester Érpatakon tesz, nem egyedülálló sem Magyarországon, sem Kelet-Európában. Orbán Viktor és a Fidesz más jelentős képviselői hasonló nyelvezetet használnak. A gyakorlatban pedig az Orbán-kormány az évek során egyre több pénzt és jogkört vont el az önkormányzatoktól, cserébe viszont hatalmat, rendészeti eszközöket adott.

– A nyugati közönségnél az emberek kiszolgáltatottsága vagy a nacionalista, szélsőjobboldali ideológiák verik inkább ki a biztosítékot? Hiszen forgattak akkor is, amikor a falu a második világháborúban meghalt magyar és német katonákra emlékezett betiltott, német fasiszta himnusszal, kósza karlendítéssel.

– A polgármester most azzal vádol minket, hogy fasisztának állítjuk be. Pedig csak bemutatjuk, hogy úgy gondolja: a német és magyar katonák a Vörös Hadsereg áldozatai, s nem arról van szó, hogy megtámadták a Szovjetuniót. Emellett az emberek kiszolgáltatottsága ugyancsak erős benyomás a nézőben. Persze kaptam dühödt levelet egy Ausztriában élő magyartól, aki szerint elhallgatjuk Kelet-Magyarország valódi problémáit, mert mi vagyunk a „Lügenpresse”, a hazug sajtó. Sok Orbán-rajongó meg szeret azzal vádolni, hogy gyurcsányista vagyok, holott sem a DK-val, sem az MSZP-vel nem szimpatizálok. Sőt! Nem gondolom, hogy a helyzetért csakis Orbán a felelős. A kilencvenes évek óta egyik kormány sem törődik érdemben a növekvő szegénységgel. Évtizedes hibákat csak kitartó erőfeszítéssel lehet megoldani. De Orbán nem erre tart. Csak annyit ér el, hogy az emberek hallgatnak, és nem lesz lázadás.