A gyár miatt elvetélnek asszonyaink, mi pedig meghalunk

– Ilyen a magyar: ha megdöglött a tehene, dögöljön meg a szomszédé is – kapjuk a nagy igazságot Ács Csabától, amint Gyöngyös főterén az Apollo Tyres-beruházásról érdeklődünk. – Ha két év múlva jön a Fidesz, nem a saját kormányának adóbevételét csökkenti ezzel az elüldözéssel? Politika az egész. A befektető elmegy, mi meg beledöglünk.

Indulatba jön Ács úr.
– Ott van Visonta, régóta működik. Pár éve kéntelenítőt szereltek fel a kéményeire, de előtte nem szennyezte a környezetet? Még hogy a Mátra és Gyöngyös a turizmusról szól? Hány turistát lát itt? Meg majd idejön hatszáz indiai munkás! Hány tízezer kínai él nálunk?

Arrébb a padon férfi figyeli kivetítőn az olimpiai közvetítést. Vízilabda.
– Álljon már odébb, nem látom a meccset – tolja félre a fotós kollégát.
A szünetben merjük csak abroncsról faggatni.
– A gyárat meg kellett volna építeni, és szankciókat hozni, ha nem tartják be a környezeti előírásokat. Mert nincs munkahely, és meg kell élni, nem segélyért sorban állni – mondja Kisszőllősi Szánthó Csaba.
Nemrég négyszáz másik emberrel együtt veszítette el az állását. A vágóhídon raktárosként dolgozott.
– Akkor bezzeg nem lépett fel a Fidesz.

Kisszőllősi Szánthó úr jobboldalinak vallja magát, de a népszavazósdival nem ért egyet.
– Az a rohadt politika! A jobboldal nem akarja, hogy a bal rúgjon egy gólt: idehozzon egy ekkora céget, munkát adjon, és lépéselőnybe kerüljön. A játékukat a kisemberek sínylik meg.

A közeli bank előtt idős úr, Dobál Miklós várakozik.
– Gyanús, hogy egy indiai ad munkát. Ismerve az ilyen nagy firmákat, biztos nem az itteni nép kapta volna az állásokat. Ha mégis, akkor csak az alantas részét. Tisztaság és jó levegő van Indiában? Nincs.
Egy kirakatot nézegető asszony is ugrik a témára.
– A polgármester hibája, hogy nem tájékoztatott minket időben. A Fidesz azzal riogatott, hogy nem lesz vizünk, a gumi tele van mérgekkel. Azt senkitől nem hallottuk, hogy biztonságos a gyár. Persze hogy félnek az emberek.
Nevét nem akarja elárulni.
– Anci. Elégedjen meg ennyivel. Az ellenzékhez tartozom, aláírtam a népszavazási papírt, de megbántam. A város meg lejáratta magát.

A polgármester irodájában hűsölünk.
– Az ipari park vezetője hívott, sírt a telefonban, hogy elment az Apollo. Úgy ért a hír, mint egy főbelövés – emlékezik a szocialista Hiesz György.

Az Apollo Tyres indiai vezetői tavaly júniusban jelentek meg először a városban. A szóba jöhető helyszíneket mérték fel. Novemberre három magyarországi város és a szlovákok maradtak ringben. Döntés januárban született: Gyöngyös győzött.

– Nagy érzés volt. Az autópálya és Pest közelsége mellett döntő ok volt, hogy a menedzsment családja Pesten él majd, és gyerekeik angol nyelvű diplomataiskolába járhatnak.
A kijelölt földterület fele az ipari parké és az önkormányzaté, a másik rész 50-60 magánszemélyé volt.
– Pár tulajdonos rákezdte, hogy inkább beledöglik, de komcsiknak nem ad el földet. Eszükbe nem jutott a gumiabroncsgyár. Aztán a pénz meggyőzte őket.
Akadt, aki a másfél milliót érő, hektáronként öt-hat milliót kínáló önkormányzattól 50-100 milliót kért. Végül mindenkivel megegyeztek.

Az indiaiak képben voltak, minden részletről tudtak. Az adminisztráció útvesztőit viszont nehezen viselték.
– Ragaszkodtak ahhoz, hogy április 13-án alapkőletétel legyen. Mert az számukra fontos, szent ünnep, szerencsehozó nap. Próbáltuk megértetni velük: az engedélyeket, a környezetvédelmi szakhatósági papírokat képtelenség ennyi idő alatt beszerezni. Pedig a kormány egy sor könnyítést tett. De van egy ördögi kör: a földhivatal akkor engedélyezi külföldinek a földvásárlást, ha van építési engedélye. A hatóságtól viszont akkor kap engedélyt, ha van földje.

A kormány mentesítette a szabály alól az államilag támogatott, nemzetgazdasági szempontból fontos gyöngyösi beruházást. De jött a fordulat.
– A Fidesznek januártól áprilisig szava nem volt a beruházás ellen. Majd a májusi rendkívüli zárt testületi ülés utolsó percében egyik képviselőjük felvetette: a gyár miatt elvetélnek asszonyaink, mi pedig meghalunk. Tatár frakcióvezető bejelentette, népszavazást kezdeményeznek. Mondom: gyerekek, ne hülyéskedjetek, mire? Két, jóval kockázatosabb hulladékégetőt megszavaztatok!

Az indiai igazgató június elején találkozott a fideszes politikussal.
– Utána ült lehorgasztott fejjel. Én lazán fogtam fel a helyzetet, és jeleztem, akár holnap kiírjuk, úgyis sikertelen lesz. Áh – mondta –, könnyű magának, politikusként legföljebb presztízsvesztés érheti, de mi óriási összeget kockáztatunk. Éreztem, valami elpattant nála.
Időközben elkészült az előzetes környezetvédelmi tanulmány. A hatóság mindent rendben talált. Ennek ellenére megindult a népszavazási „előkampány”.

– A fideszesek hörgő, asztmás gyerekeket hordtak körbe a lépcsőházakban, mutogatva őket, hogy a gyár miatt ilyenek lesznek az unokáink. Azzal is riogattak, hogy elfogy és drágább lesz a víz, pedig a megyei vízmű jelentkezett, megoldja a problémát. Gyöngyös fogyasztása napi 10-11 ezer köbméter. A gyár ezt 3,5-4 százalékkal növelte volna. A szennyvíztelep kapacitása 11500 köbméter, 61 százalékos a kihasználtsága, ami 1-2 százalékkal emelkedett volna.

Hiába, mert az indiaiak azt számolgatták, mennyi időt veszítenek a népszavazással. Tisztában voltak vele, leghamarabb az év végén bonyolítható le a procedúra. Az eredményt is bizonytalannak látták: a 28 ezer választópolgár negyedének, alig 6700 ember aláírása elég a kiíráshoz. A törvény szerint ha a voksolók fele nemmel szavaz, meghiúsulhat az építés. Ráadásul az ügy meghurcolja az Apollo nevet.

A polgármester háttértárgyalásba kezdett a Fidesszel.
– Méghozzá a felső körökkel. Hogy kivel, azt nem árulhatom el. Mondtam az embernek: végiggondoltátok ezt? Az oroszokkal összerúgtátok a port grúzkérdésben, a kínaiakkal rosszul álltok, most a világ negyedik gazdasági hatalmának fricskáztok be? Három hét csend lett. Egyszer csak hívnak, hogy mehet a zöldmező. Megnyugodtam.

Aztán jött a következő telefon: a vezér úgy döntött, mégis végig kell vinni a népszavazást. Hatalmas kárt okozott ez a térségnek. Az Apollo Tyres adóbevételt hozott volna, szponzorálta volna a sportot, a kultúrát. Idekerült volna a kutatási-fejlesztési központ, a nyelvi és az oktatási képzés. Ezek után ki fog velünk szóba állni, a kutya életbe?

Az indiaiak lemondó leveléből idéz Hiesz úr. „Mint jövőbeni városlakók nem szeretnénk látni, hogy a helyiek politikai határvonalak mentén oszlanak meg, ami a népszavazás esetén megvalósulhat. Hosszabb távon ez nem válik senki hasznára, és a helyi morálnak sem tesz jót.”
Úgyhogy: viszlát.

A városban a Fidesz népszavazási akcióján kívül lakossági szerveződés is indult a beruházás ellen. Másfél tucat mérnök, tanár és vállalkozó hívta életre a Civilek a Mátraalján Mozgalmat. Az indíttatást a városházán megtartott januári sajtótájékoztató adta.
– Az ipari park vezetője kijelentette, az indiaiak olyan technológiát használnak, amelyhez nem kell korom. Gépészmérnökként és üzemgazdászként ez szöget ütött a fejembe, hisz a korom az abroncsgyártás velejárója. A másik hátborzongató mondat az volt: a szennyvizet még tisztítani sem kell – emlékszik vissza Fehér Attila, a mozgalom szóvivője.

Márciusban léptek akcióba.
– Kérdéseinket faxon eljuttattuk az indiai gyár vezetőjének és az indiai követségre. Megírtuk, a földterület, amit szeretnének, nem áll rendelkezésre, és nem is lehet gyorsan megszerezni.

S hogy miért nem a polgármesteri hivatalnak jeleztek?
– Onnan se szivárgott ki információ, zárt üléseken döntöttek. Nem vártak reakciót, ők sem hozzáértő emberek.

A szóvivő a hivatalban azért csak bele tudott nézni a környezeti hatástanulmányba.
– Rákkeltő szerekkel, policiklikus aromás szénhidrogénekkel dolgoznak. A mellékletekben szerepel, hogy a gyártás egyelőre ezzel az anyaggal lehetséges, új technológiát csak 2010 után vezetnek be, amikor az EU-szabályok szerint a régi már nem alkalmazható.

Fehér úr szerint a dolgozók – ha lett volna gyár – veszélyes körülmények közé kerültek volna.
– Amúgy is terhelt környék a miénk, az erőmű megépítése óta porból és szennyező anyagból bőven kap a város. Gyöngyösön és a Mátrában a gyümölcs-, a szőlő- és a bortermelést, valamint a turisztikát kell fejleszteni. Megkönnyebbültünk, hogy nem települ ide a gyár.
Becsöngetünk az első helyi gumiabroncs-kereskedőhöz. Szőllősi Károly sok gyárat látogatott végig Nyugat-Európában.
– Mindenütt modern technológiát, szűrőt, kéntelenítőt használnak. Az Apollo sem régi gyárat akart, hanem a 21. század követelményeinek megfelelőt. Segíteni kellett volna őket, nem gáncsolni.

Szőllősi úr szerint is a politika tehet mindenről.
– A Bridgestone ellen egy hangos szó nem volt. Vajon miért? Milyen színű a tatabányai városvezetés? Fideszes. Naná. Bárcsak egyszer a szakemberek mondanának véleményt. A Fidesz gyöngyösi frakcióvezetője, Tatár úr remek körzeti orvos. De én sem dumálok bele, hogy kivegyen-e egy mandulát vagy sem. Azért remélem, nincs még lefutva a meccs. Egy ilyen hatalmas beruházó csak nem ijed meg pár ezer ellenzőtől.

Bár a helyszín kiválasztásakor Gyöngyös megfelelt a kritériumoknak, de nekünk az is fontos, hogy együttműködjünk a helyiekkel. Nem akarjuk megosztani a lakosságot. Ezért döntöttünk úgy: a cég eláll a beruházástól.
A területre vonatkozó végleges megállapodást is ezért nem vártuk meg – mondja Neeraj Kanwar, az Apollo Tyres alelnöke és társügyvezetője.

A környezetvédelmi kifogásokra reagálva hozzátette: az előzetes hatástanulmányba bárki belenézhetett.
– Egy hónap alatt egyetlen panasz sem érkezett. A tanulmányt készítő hivatal elégedett volt a technológiánkkal és környezetvédelmi biztosítékainkkal. A helyiek kérdéseire weboldalunkon 24 órán belül válaszoltunk. A városban információs irodát hoztunk létre. Az érdeklődők, nagy örömünkre, munkát kerestek, vagy üzleti partnereink kívántak lenni. De az idő pénz, és már mindkettőből sokat veszítettünk.

Az új helyszín keresése elkezdődött.
– Megindító, hogy az elmúlt néhány napban mennyi ajánlat érkezett Magyarországról. Ez megerősít abban, hogy itt hozzuk létre a stratégiai központunkat. Ettől függetlenül nekünk 150 ezer részvényesünknek és az igazgatótanácsnak be kell számolnunk, ezért Magyarországon és azon kívül is minden lehetőséget számba veszünk.