A fideszes polgármesternek nem tetszett egy cikk, módosítani akarja a közérdekű adatok közlésének feltételeit

Óbuda-Békásmegyer képviselő-testülete úgy döntött, hogy kezdeményezi az infotörvény közérdekű adatigénylésekre vonatkozó szabályainak módosítását. A testület szerint erre azért van szükség, mert a törvény nem szabályozza a közérdekű adatok kezelésének célját és az adatok felhasználásának módját – jelentette be Bús Balázs Facebook-oldalán.

A fideszes polgármester azt fájlalja, hogy az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a közérdekű adatigénylések száma. Egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek is, amikor az igénylő a kiadott adatokat szabadon értelmezve, összefüggéseikből kiragadva, a célhoz kötött adatkezelés elvét mellőzve használták fel. A probléma bemutatására Bús Balázs a 24.hu januári cikkét említi, amelyben a portál arról írt, hogy összesen 3909 önkormányzati lakás áll üresen Budapesten, miközben egyre mélyül a lakhatási válság. Közérdekű adatigényléssel jutott hozzá Budapest 23 kerületének adataihoz, ez alapján azt írta, hogy a III. kerületben 184 lakás áll üresen.

Bús Balázsék szerint viszont a lap nem említette, hogy a 184 lakásból például több bérbeadása folyamatban van, és vannak olyan lakások, amelyek állapotuk miatt nem kiadhatóak. Ezért az önkormányzat kezdeményezi a törvény felülvizsgálatát és módosítását. Céljuk, hogy továbbra is bárkinek legyen joga közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat iránti igényt benyújtani, de csak az alábbi feltételek betartása mellett:

Az adatigénylőnek az adatok felhasználási célját konkrétan meg kell határoznia, az adatokat kizárólag a meghatározott célra használhatja fel, az adatokat összefüggésükből nem ragadhatja ki, tévesen, hamis színben nem tüntetheti fel azokat. A javaslat szerint közérdekű adatigénylésre adott választ, azaz a közérdekű adatokat és a közérdekből nyilvános adatokat változtatás nélkül, teljes terjedelemben kell megjelentetni.

Az előterjesztést a képviselő-testület ülésén elfogadta, a közleménye pedig azzal zárul, hogy azt támogatták a Fidesz-KDNP és a Jobbik képviselői, azonban a testület többi ellenzéki képviselője nemmel szavazott rá. Bús Balázsék szerint azért ellenezték, mert ők nem támogatják, hogy a valós tényeken alapuló közérdekű adatok eljussanak az érintettekhez.

Nehéz-Posony Kata, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület jogásza Facebook-oldalán reagált a javaslatra. Szerinte az, hogy az adatok kiadását célhoz és a teljes terjedelemben való közléshez kötnék, alapvetően mond ellent a Magyarország Alaptörvényében biztosított jognak. Emlékeztet arra, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága és szabad terjesztése célhoz kötöttség nélkül mindenkit megillető alapjog.

– Az az érvelése, hogy a sajtó egy képviselője kiragadta a szövegkörnyezetéből és csak részinformációt közölt, és ezért a célhoz kötött adatkiadást kellene szorgalmazni, logikailag is téves. Egyrészt összemossa a személyes adatok célhoz kötött kezelésének elvét a közérdekű adatok teljes nyilvánosságának elvével, amely két jogot összekeverni nem lehet. Másrészt egy Ön által nyilvánosságot szűkítő cselekményre egy általános jogszűkítéssel válaszolna, amely nyilvánvalóan aránytalan és ellentétes a magyar alkotmányos hagyományokkal is, de a nemzetközi jogi normákkal is

– írta a jogász.

Ebben az esetben ugyanis minden adatkezelő maga dönthetné el, hogy szerinte a kiadni szükséges közérdekű adatokat milyen módon lehet csak felhasználni.

Nehéz-Posony Kata meglátása szerint azok a képviselők pedig, akik a módosítási javaslatot nem szavazták meg, nyilvánvalóan nem a nyilvánosság korlátozására szavaztak, hanem éppen ellenkezőleg, annak a korlátozása ellen.

Az infotörvény egyik célja, hogy a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A jogszabály szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot korlátozhatja ugyan néhány érdek, például honvédelmi, nemzetbiztonsági érdek. Bús Balázs bejegyzése alatt több kommentelő is felhívta a figyelmet arra, hogy életszerűtlen azt elvárni, hogy esetenként több ezer tételes közérdekű adatokat tegyenek közzé újságok, és a cikkekben jelenjen meg az összes adat, amit az újságírók rendelkezésére bocsátottak. Ahogy egy kommentelő írta, jogos az az igény, hogy ne legyen hamis az adatok beállítása, de az önkormányzat javaslata nem korrekt cikkeket szül, hanem azt éri el, hogy nem lehet tényfeltáró cikkeket emészthető módon publikálni.

A téma azért is érzékeny, mert a közérdekű adatok kiadása gyakran nem zökkenőmentes Magyarországon. Nemrég a hvg.hu közérdekű adatigénylése ellenére sem árulta el az Agrárminisztérium, hogy mekkora bérleti díjat fizet ideiglenes székháza bérléséért Schmidt Mária családi cégének. A Magyar Labdarúgó Szövetség pedig annak ellenére kért 400 ezer forintot a Transparency International Magyarországtól az általa kezelt tao-adatokért, hogy már  Kúrián is megnyerte a sportszövetségek elleni pert a TI. Azt is a Kúriának kellett kimondani, hogy Orbán Viktor miniszterelnök állításával ellentétben tao igenis közpénznek számít.