A Fidesz feláldozza korábbi szövetségeseit is
2014-től jelentősen csökkent a kistelepülési vezetők fizetése a kormánypártok törvénymódosítása miatt. A Fidesz – félve attól, hogy maga ellen fordítja a falusi polgármestereket – egy évvel ezelőtt két törvényjavaslatot is benyújtott a helyzet rendezésére, majd idén még egyet. Egyiket sem fogadta el a törvényhozás. Az okokat vizsgálta meg a Policy Agenda.
Az „olcsóbb” állam jegyében, azzal az indokkal, hogy sok települési önkormányzati feladat a kormányhoz került, 2014 őszétől csökkentek a kistelepülési polgármesterek fizetései. Ez a változás körülbelül kétezer-egyszáz települést érintett.
A helyzet akkor vált kritikussá a kormánypártok számára, amikor az elvesztett időközi országgyűlési választás után, főképpen a sok kistelepülést magában foglaló ajkai körzet esetében, látszott, hogy a falvakban komoly szavazatvesztést szenvedett el a Fidesz. A hagyományosan Fidesz-bázisnak számító falusi választói rétegekben válságba került a párt – áll az elemzésben.
A
Policy Agendaszerint leegyszerűsítés lenne azt állítani, hogy a csökkenő polgármesteri fizetések miatt csökken a Fidesz támogatottsága, ám a települések első embereinek megsértése nem segíti a kormányzati baklövések elfedését.Csapda lett volna az ellenzéknek
Két megoldási javaslattal is előállt a kormánypárt még a tavalyi év első félévében. Boldog István képviselő megemelte volna a polgármesteri fizetéseket, míg hét másik fideszes képviselő a közmunka szervezéséért adott volna többletpénzt az ezerötszáz fő alatti települések vezetőinek. Az első változatot napirendre sem vette az Országgyűlés, míg a második esetében lényegében a zárószavazásig jutott a javaslat, de a szavazásra már nem került sor.
A Policy Agenda szerint közmunkához kötni a plusz pénzt kifejezetten csapdahelyzet lenne az ellenzéki pártok számára, ugyanis a településre jutó közfoglalkoztatottak számát a kormány és annak hivatalai határozzák meg.
Ha az ellenzék támogatja a javaslatot, akkor ezeket a polgármestereket kiszolgáltatja ennek a megalázó helyzetnek, és „átlöki” őket a kormánypártok kezébe. Ha az ellenzék nem támogatja az önkormányzati törvény módosítását, akkor a Fidesz könnyen mondhatja, hogy nem rajta múlott, nem az ő hibája a mostani helyzet.
Jegelik az ügyet
A parlamenti vitában az ellenzéki pártok lényegében éppen azt az érvet hozták fel, hogy politikai fegyelmező eszköz is lehet a kormány kezében, ha a közfoglalkoztatás szervezéséért cserébe adhat plusz pénzt a település első számú vezetőjének.
Zárószavazásig már nem engedte a javaslatot a kormánypárti többség (nem leszavazták, hanem jegelik az előterjesztést). Ennek az elemzés szerint egy oka lehet, hogy a megvalósítás valóban nem volt vegytiszta, ugyanakkor tavaly ősszel a migránshelyzet olyan mértékben visszaadta a kormánypártok megkopott lendületét, hogy nem volt szükségük a falusi polgármesterek ilyen módon történő „meggyőzésére”.
A problémát tehát nem megoldotta a kormánypárt, hanem egy darabig úgy tett vele, mintha nem lenne. Idén tavasszal Boldog István fideszes képviselő ismét benyújtotta kezdeményezését, amely lényegében ismét egy általános béremelést javasol a kistelepülések esetében.
Az ellenzék építkezhetne a helyzetből
A Fidesz továbbra sem lelkesedik ezért a kérdésért, mivel még az általános vitát sem engedték lefolytatni a parlamentben a törvényjavaslatról. Sőt a javaslat fedezetéül szolgáló költségvetési módosító javaslatot sem támogatták.
A kormánypártok számára tehát továbbra sem fontos a probléma megoldása, mivel a párt támogatottsága továbbra is jelentős, így nincsen szükség a falusi polgármesterek felé újabb gesztusok megtételére. Az ellenzék, bár építkezhetne ebből a kérdésből, mégsem teszi, inkább csak leköveti a kormánypártok mozgását. Pedig ez egy tipikusan olyan ügy lehetne, ahol be lehetne bizonyítani, hogy a Fidesz pillanatnyi népszerűségéért cserébe („kisebb bürokrácia kevesebb adó megy el”) feláldozza a korábbi szövetségeseit is – írja a Policy Agenda.
