A BKV nem felejt: viszi a házat, autót az elmaradt pótdíj miatt
A BKV nem felejt, legalábbis, ha a pótdíj behajtásáról van szó. A szolgáltató elmélete szerint, ha ügyesen bánik a jogi lehetőségekkel, akkor a legkisebb, akárcsak egyetlen bliccelés miatti tartozás sem évül el soha. Megeshet, hogy valaki már régen elfelejtette egy hosszú évekkel ezelőtti potyázását, ám erre a munkahelyén megjelenő behajtók emlékeztetik majd. Megtörténhet azonban az is, hogy a fiatalon viccesnek tartott „brahis” utazásért később a házával, lakásával, értékeivel fizet az időközben felnőtté vált egykori potyautas. Egy notórius visszaeső két és félmillió forintnyi pótdíjat halmozott fel a BKV-nál.
A BKV utasainak mintegy harminc százaléka bliccel, s ezzel évente többmilliárd forintnyi kárt okoz a társaságnak. A cég egyre nagyobb gondot fordít a potyázók ellehetetlenítésére, a metróvonalakon ellenőrökből és biztonsági őrökből szervezett blokáddal, a felszíni járatok némelyikénél szalagkordonnal, a buszvégállomásokon állandósított jegyellenőrzéssel nehezíti a potyautasok életét. A lebukott bliccelőknek azonban fizetniük kell, a helyszínen 6 ezer forint a tarifa, de ugyanezért a „bűnért” csekken, akár csak egy órával később már 12 ezret kell a BKV számlájára elküldeni. Harminc napon belül még ugyanez a tarifa, azon túl viszont újabb 12 ezer, amit késedelmi kamatként számol fel a cég.
A munkahelyi zaklatástól sem riadnának vissza
A feledékeny adósokat a BKV felszólító levélben emlékezteti a fizetési kötelezettségére, s ha még ekkor sem reagál, akkor a céggel szerződött ügyvédek kezébe adja az ügyet. Ők is próbálkoznak a behajtással – levéllel, bírósággal való „fenyegetéssel”, stb -, ám ha semmi nem vezet eredményre, a makacs nem fizetők aktája visszakerül a BKV-hoz. A szolgáltatónál azt is el tudják képzelni, hogy profi behajtó cégek közreműködésével jussanak a kintlévőséghez, ezért ennek a lehetőségét is többször vizsgálták, ám egyelőre nem alkalmazzák. Ha mégis eljutnak e lépésig, akkor azt sem tartják kizártnak, hogy az adóst többek előtt megszégyenítve a munkahelyén „zaklassák” a pénzért.
Többször felmerült az a gondolat is, hogy a tömegközlekedési szolgáltató eladja az összes pótdíjkintlévőséget egy úgynevezett faktoring cégnek, s a behajtás már annak a dolga és érdeke lesz. Ebben az esetben az sem kizárt, hogy egy évekkel ezelőtti bliccelés azóta több százezer, netán milliósra rúgó összegét ráterhelik az adós ingatlanára, vagy a tartozás fejében a végrehajtók akár le is foglalják az értékeit.
Ravaszul életben tartott feketelista
Addig is, míg a behajtási módszer kikristályosodik, a BKV életben tartja az adósok listáját. Bár az elévülés öt év lenne, a feketelistáról csak az kerülhet le, aki fizet. A BKV-nál ugyanis az elévülési időt minden egyes fizetési felszólítás keltétől számítják. Vagyis, ha a cég úgy dönt, hogy az ötödik év vége előtti pillanatban küld egy újabb levelet az adósának, az öt év a keltezéstől újra ketyeg. Az elmélet szerint ezt a végtelenségig lehetne ismételni, miközben a tartozás a kamatokkal folyamatosan halmozódik. Ráadásul az elkövetések összeadódnak, így egy ember néhány be nem fizetett potyázása pár év múlva százezrekre rúghat. Így történhetett, hogy egyetlen utas két és félmillió forintos pótdíjat halmozott fel, s a BKV az elkövető házának az elárvereztetését tervezte. Erre azonban egyelőre nem jogosult, ezért bírósági úton próbál ehhez is, mint a több tízmilliárdos többi kintlévőségéhez hozzájutni. A végeredmény azonban így is árverezés lehet.
