A baloldal új nemzetpolitikája

- A honi baloldalt sokszor bírálták, amiért a nemzeti ügyeket teljesen átengedte a jobboldalnak. Ám az MSZP most irányt váltott. Kampánynyitó nagygyűlésükre meghívták a román miniszterelnököt, Victor Pontát. Ön pedig nemrég az RMDSZ kongresszusán állt ki Székelyföld autonómiája mellett.

– A kisebbségi kérdésekről ugyanúgy gondolkodunk, mint régen. Legfeljebb a kommunikációnk változott. A szocialista párt korábbi vezetői a nemzetpolitikát nem sorolták a legfontosabbak közé, mi ezt most erőteljesebben hangsúlyozzuk. Békés, konstruktív alternatívát akarunk felmutatni a Fidesz megosztó, határon innen és túl is rengeteg kárt okozó szabadságharcával szemben.

- Csakhogy mintha az Orbán-kormány is „harcmodort” váltana. Eddig például kifejezetten ellenségesek voltak az RMDSZ-szel, ám most már barátságosabb a hangnem. A csíkszeredai találkozóra Rogán Antal is kiutazott, és üdvözölte „Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekvédelmi szervezetét.”

– Rogán canossát járt Erdélyben, mégis úgy tett, mintha mi sem történt volna. Pedig két évvel ezelőtt Orbán Viktor még „selyemzsinórt” küldött a romániai magyar pártnak. Akkor a Fidesz alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó tolmácsolta vezére üzenetét: ha az RMDSZ nem hajlandó követni a Fidesz által kijelölt helyes irányt, semmi jóra ne számítson. Botrány tört ki, Orbán „követét” kifütyülték. De ez sem zavarta a Fidesz-kormányt abban, hogy beváltsa a fenyegetését. Mindent megtettek, hogy a kinti magyarságot megosszák. A romániai parlamenti és önkormányzati választások előtt – hazai költségvetésből – milliárdokat fordítottak arra, hogy az RMDSZ-szel szemben fölépítsék és kistafírozzák Tőkés László Erdélyi Magyar Néppártját valamint a szintén Fidesz-szövetséges Magyar Polgári Pártot.

- A magyar-magyar ellenségeskedésnek drámai következményei lettek: Erdélyben nagyon sokan el se mentek szavazni tavaly. Az RMDSZ kiszorult az új kormánykoalícióból, csak ellenzéki pártként lehet jelen a román parlamentben.

– Ugyanakkor ottani honfitársaink világosan kifejezték azt is: nem kérnek a Fidesz zsaroló nyomulásából. Az önkormányzati választásokon az RMDSZ 55 ezerrel több szavazatot szerzett, mint négy évvel ezelőtt. Az ezt követő parlamenti választáson pedig a kinti magyar pártokra leadott szavazatoknak több mint 80 százalékát nyerte el az RMDSZ, s a magyarság egyedüli képviselőjeként jutott be az országgyűlésbe.

- Visszatérve Rogán canossa-járásához: a Fidesz vélhetőleg felmérte, ha a határon túliak szavazataira is apellál 2014-ben, muszáj bókolnia az RMDSZ-nek.

– Szerintem is erről van szó. De hamarosan úgyis kiderül, hogy Orbánéknak tényleg a határon túliak sorsa fontos-e, vagy csakis saját politikai érdekük.

- Mire céloz?

– Az itthoni pártok közül mi, szocialisták csatlakoztunk elsőként az RMDSZ Európai Polgári Kezdeményezéséhez. A célunk, hogy az Európai Parlament tárgyalja meg és fogadja el az uniós kisebbségvédelmi keretszabályozást. Az EU-ban ugyanis e téren jelenleg nincs egységes rendelkezés. A nemzeti parlamentek dönthetnek a kisebbségekről, s arról is, hogy tiszteletben tartják-e a jogaikat, vagy kényük-kedvük szerint korlátozzák őket. Az RMDSZ-nek és nekünk is az az álláspontunk: ezen a területen is egységes európai jogrendre van szükség. Ez garantálhatná, hogy sehol egyetlen őshonos nemzetiség vagy etnikum se kerülhessen kiszolgáltatott helyzetbe. Az Európai Parlament akkor tűzi ezt a javaslatot napirendre, ha sikerül hét országban egymillió aláírást összegyűjteni. Én levélben kértem az összes hazai országgyűlési frakciót, hogy vegyenek részt az itthoni aláírásgyűjtésben.

- A Fidesz-KDNP mit reagált?

– Még semmit. Dupla csavar a történetben, hogy amint bejelentette indítványát az RMDSZ-szel, Tőkés László is elindított egy hasonló saját kezdeményezést. Csakis azért, hogy szembefordulhasson a rivális erdélyi párttal és a megosztottságot tovább fenntarthassa. Így viszont a Fidesz került választási helyzetbe: az RMDSZ-hez csatlakozik-e vagy Tőkéshez?

-Nekem úgy tűnik, nemzeti ügyekben valójában egyre inkább közeledik egymáshoz a hazai jobb- és baloldal. Ön például Csíkszeredában Székelyföld területi autonómiáját is sürgette. Eddig ilyet Kövér Lászlótól és a Jobbiktól hallottunk.

– Én azt mondtam: támogatjuk a határon túli magyarság kulturális, önkormányzati és területi autonómiáját. Hozzátettem: ehhez a román társadalmi többség és politikai vezetés jóváhagyását is meg kell szerezni. Fontos különbség ez köztünk és a Fidesz erőszakos harci politikája között.

- A stílus más, de a lényeg ugyanaz: a területi autonómiával Romániában külön állam alakulna az államon belül. Az RMDSZ kongresszusa után a kinti sajtban arról írtak: a magyarok a román állam szétverését hirdették meg.

– Ugyan már! Nem akarunk mi szétverni semmit. Ellenkezőleg. Elhatároljuk magunkat mindenféle irredenta, revizionista hőzöngéstől. A huszadik század világégései bizonyítják, hová vezetnek az ilyen eszmék. Az európai keretszabályozás nemcsak a kisebbségek jogait, de kötelezettségeit is meghatározná. A lényeg szerintünk a kisebbségi oktatás, a nyelvhasználat, a kultúra és a politikai képviselet szabadságának biztosítása. A területi autonómia jóval távolabbi cél.

- Victor Pontának, a román balliberális koalíció elnökének azonban teljesen más elképzelései vannak az autonómiáról. A román közigazgatási rendszer teljes átalakítására készül. A jelenlegi megyék helyett nyolc nagy régiót hoznának létre, ezekbe olvadnának bele a jelenlegi magyar többségű települések is. Csakhogy az új régiókban a magyarság már kisebbségbe szorulna. Így az eddig megszerzett jogaik is veszélybe kerülhetnek.

– Főleg a hazai jobboldal próbálja Pontát magyarellenesnek beállítani. Én jól ismerem őt, tizenöt éves barátság fűz hozzá, s tudom, hogy a nézeteink mennyire hasonlóak. Ám azt meg kell értenünk: a román közéletben még a magyarbarát kormányfőnek is szűkös mozgástere van. Az ottani ellenzékben, de még a koalíciós partnerei közt is sokan alig várják, hogy a magyar kártya előhúzásával támadhassák a miniszterelnököt. Ezért a kisebbségi politikában ő sem vállalhat fel mindent egyből. Csíkszeredában Ponta is ott volt, s megígérte: folyamatosan tárgyalnak a régiókról, hogy olyan kompromisszum születhessen, ami a román és a magyar félnek is jó. Megjegyzem, ha az Orbán-kormány nem Nyirő újratemetésével s más szabadságharcos akciókkal borzolgatná a kedélyeket Romániában, netán féken tartaná a szélsőséges Jobbikot, sokkal többet érhetnénk el. Akkor a románokkal is megértethetnénk: csakis a kisebbségek autonómiája garantálhatja a békés egymás mellett élést és felzárkózásunkat Európához.