366 posta már a múlté
Hiába gyűjtöttek aláírást a megmentésükre, pénteken 366 posta szűnt meg az energiatakarékosságra hivatkozva. Az ígéretek szerint csak ideiglenesen.
Szegeden a tizenkilenc postából most tizenkettőre került lakat, Pécsen tizennyolc postahivatalból tízre, Győrben öt hivatal érintett, a lakosok pedig dühösek és elégedetlenek. Az ellenzék tiltakozásokat szervezett, Orbán Viktor minderről a parlamentben azt mondta: a Postát csak úgy lehet megmenteni, ha belülről alakítják át azt – írja a Telex.
Petíciókkal tiltakoztak a bezárások ellen
Pénteken volt nyitva utoljára az a 366 posta, amiket most egy időre bezártak Magyarországon. Az ideiglenes bezárásokat október végén jelentette be a Magyar Posta, a hivatalos magyarázatuk szerint azért, hogy csökkentsék az energiafelhasználást, hiszen „a háború és a szankciók miatt kialakult, egész Európát sújtó energiaválság okán egyre több ország és egyre több vállalat vezet be rendkívüli takarékossági intézkedéseket”.
A Posta szerint a bezárások összesen 210 települést érintenek: azon a 101 településen, ahol több posta is működik, a megmaradt hivatalokban nagyobb lesz a kapacitás. Ahol pedig mindegyik megszűnik, ott mobilpostákat használhatnak az emberek. A posták bezárása munkahelyek megszűnését is jelenti, de a Magyar Posta állítása szerint az a 740 dolgozó, aki a bezárásra ítélt hivatalokban dolgozott, nem veszíti el a munkáját, csak átteszik őket egy másik postához.
Az emberek, az önkormányzatok és az ellenzéki pártok viszont nem fogadták nagy örömmel a postabezárásokat: országszerte több helyen is petíciókkal tiltakoztak ellene.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. október 29., 14:47
A Magyar Posta felmond 300 embernek és bezárja 366 postahivatalát. Eddig azonban nem lehetett tudni, melyik postákról van szó, a hivatal szombaton tette közzé a listát.
Itthon
2022. október 28., 13:52
A Magyar Posta ideiglenesen szünetelteti 210 településen 366 postahivatal működését az energiafelhasználás csökkentése érdekében, az irányítási és a szolgáltatási területeken történő átalakítások eredményeként pedig 300 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítési szándékot jelentett be, tájékoztatta a vállalat pénteken az MTI-t.
Budapesten például a kilencedik kerületben a DK gyűjtött aláírásokat a héten, Óbudán a Jobbik tiltakozott csütörtökön, az első kerületben a Párbeszéd tartott „szolidaritási eseményt” pénteken, de a Mi Hazánk is tartott sajtótájékoztatót a Magyar Posta előtt csütörtökön. Vácon önkormányzati képviselők indítottak petíciót, a budapesti második kerületben pedig pénteken a polgármester, Őrsi Gergely várta a lakókat egy bezárásra ítélt posta előtt. A helyi önkormányzat még azt is felajánlotta, hogy két helyiségét is ingyen bérbe adja a postának, még a gáz- és villanyszámlát is kifizetik helyettük, csak ne zárják be Török utcai és a Kelemen László utcai postáit.
Vidéken alig marad posta
Csongrád-Csanád megyében hét településen összesen 19 postát zártak be: Szegeden tizenkettőt, Hódmezővásárhelyen hármat, Makón és Szentesen egyet-egyet, Árpádhalom és Királyhegyes falvakban is egyet-egyet.
16 posta zárt be Győr-Moson-Sopron megyében: öt posta Győrben, Sopronban négy, Mosonmagyaróváron és Kapuváron pedig egy-egy. Vannak a megyében olyan települések is, akik teljesen posta nélkül maradtak, ilyen Agyagosszergény, Fertőendréd, Kisfalud, Jobaháza és Sarród.
Pécsen tizennyolc postahivatalból tíz zárt be ideiglenesen. Baranya megyében egyébként összesen huszonhárom postát zártak be, a városok közül még Komlón négyet, a kisebb települések közül Berkesd, Hetvehely, Szajkon, Töttös, Lippó, Baksa, Drávaszabolcs, Csányoszró, Hobol is érintett.
A kormány nem tehet semmit Orbán szerint
Már a novemberi nagy bezáráshullám előtt is több posta szűnt meg az országban: szeptember végén a Magyar Posta előbb 35 budapesti postafiók bezárását jelentette be, július közepe óta pedig már több mint száz vidéki kistelepülésen szüntették meg az önálló postafiókokat, amik ezentúl postapartnerként üzemelnek tovább – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a postai hivatal beköltözik a helyi kisboltba. Ezeket a bezárásokat szintén az energiaválsággal és a brüsszeli szankciókkal indokolták.
A cég állítása szerint a bezárások ellenére is 2200 posta marad az országban, pedig csak az előírás szerint minimum 1600-nak kell lennie.
Emellett ugyanakkor átalakításokat is végeznek „a logisztika, a kézbesítés, a levél- és csomagfelvétel, valamint a levélfeldolgozás területén”, ami miatt Budapesten, Pest megyében, Hajdú-Bihar megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csoportos létszámleépítést csinálnak: összesen 300 munkavállalójuktól válnak meg.
A Magyar Posta éléről szeptemberben váltották le a vezérigazgatót, Schamschula Györgyöt, utódját pár napja választották meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára. Az új vezető Balczó Barnabás lett, aki Lázár János miniszterelnökségi kabinetfőnöke volt. A posta közleménye szerint az lesz a feladata, hogy növelje a posta digitalizációját és versenyképességét, és teremtsen „egy valódi 21. századi, ügyfélközpontú, modern és szolgáltató állami vállalatot”.
A posta átalakítása még a parlamentben is téma volt. A jobbikos Dudás Róbert itt azt mondta Orbán Viktornak, a posták bezárása „a végét jelentheti a vidéki pénzügyi intézkedéseknek”.
A miniszterelnök erre úgy reagált, „régóta küszködünk” azzal a problémával, hogy a Posta egy veszteséges vállalat, az uniós szabályok pedig kizárják azt, hogy az állam egy ilyen vállalatnak adjon támogatást. Ezért aztán Orbán szerint a Postát mindenképpen belül kell átalakítani, meg kell újítani, máskülönben a színvonala csak tovább hanyatlana. „A Postát csak így tudjuk életben tartani, mert a kormány el van tiltva attól, hogy pénzt tegyen a Postába” – mondta.
A G7 korábbi adatai szerint a Magyar Posta a legnagyobb hazai foglalkoztató, 26 688 munkavállalóval. A második a Mészáros-csoport, ami körülbelül 25 ezer embert foglalkoztat.
(Kiemelt képünk: A Magyar Posta Zrt. céglogója. MTVA/Bizományosi: Róka László)
