330 milliárdnyi közpénzt tömtek sportegyesületekbe az államkassza helyett
Több mint 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a tao-támogatási rendszer bevezetése, azaz 2011 óta az államkassza helyett különböző sportszervezetekhez – összesített a g7 blog. (A korábbi verzióban rossz összeg szerepelt, elnézést kérünk.)
Ez azt jelenti, hogy a lehetséges társasági adóbevétel több, mint 11 százalékáról mondott le az elmúlt hat évben a kormányzat. A vizsgált időszakban 2940 milliárd forintnyi tao folyhatott volna be az államkasszába, a tényleges bevétel azonban csak 2608 milliárd lett, a többi a sportszervezetekhez került – és akkor a cégeknél hagyott tízmilliárdokról még nem beszéltünk, ezt azonban a felajánlók üzleti adatainak ismerete nélkül pontosan nem lehet számszerűsíteni.
A százmilliárdokból nagyjából két-háromezer különböző sportszervezet részesedett, de a pénz nagyon egyenlőtlenül oszlott el a különböző klubok, egyesületek és sportvállalkozások között.
Nem meglepő módon a legtöbb pénz ezen a csatornán keresztül is a labdarúgásba áramlott, az elmúlt két idényt nézve viszont már nem a foci vezet. A 2015/2016 és a 2016/2017-es szezonban ugyanis rendkívüli módon megugrott a kézilabda támogatása is: két év alatt 48 milliárd forintot kaptak a csapatok. Ha a teljes hat éves ciklust nézzük, akkor a két említett sportágnak jutott a teljes támogatás nagyjából kétharmada, és a maradék egyharmadon osztozott a vízilabda, a jégkorong és a kosárlabda.
Miközben a legkisebb egyesületek minden fillérért megküzdenek, valamennyi sportágban akad néhány nagyobb egyesület, amely százmilliókkal, esetleg milliárdokkal gazdagodik évente. Van olyan sportág, ahol az összes közpénz közel kétharmada mindössze 10 sportszervezethez került, de tulajdonképpen mindenhol egy szűk körnél koncentrálódik az támogatások jelentős része. Ráadásul ennek a körnek a nagy része akár piacról is képes lenne részben vagy egészben ellátni magát, így a hozzájuk utalt közpénz többnyire biztosan jobb helyen lenne az államkasszában.
Sok esetben azok az egyesületek, klubok jutnak a legtöbb pénzhez, amelyeknek megvannak a megfelelő kapcsolatai. Erre számtalan példát lehetne említeni, most érjük be azzal az eggyel, hogy a kézilabda támogatása azt követően kezdett el szárnyalni, hogy a szövetség élére a Fidesz akkori kommunikációs igazgatóját nevezték ki. Kocsis Máté 2015-ös érkezése előtt négy év alatt összesen 38 milliárd forint jutott a sportágnak, utána két esztendő alatt ennél 10 milliárddal több.
A tao-támogatás az az állami juttatás, amiről a kormány hat évig próbálta elhitetni, hogy nem közpénz, de október közepén a Transparency International Magyarország által indított perben a Kúria is kimondta, hogy dehogynem.
