30 évig nem tudhatjuk meg, mennyiért költözik Orbán a várba
Eddig sem lehetett pontos adatokat tudni arról, mennyiért költözik Orbán Viktor a Várba. (De azt például lehet tudni, hogy az arany és selyem szálakkal szőtt falkárpit az eredetileg tervezett 270 millió helyett 362 millióba kerül majd.) A Budai Várnegyed rekonstrukciója több kulturális intézmény – például a Magyar Nemzeti Levéltár, a Forster Központ – részlegeinek költözésével is együtt jár. E gigaprojektek finanszírozásáról sincs tájékoztatás. S ha a parlament elfogadja Pintér Sándor törvénymódosító javaslatát, a közpénzek költését még nehezebb lesz nyomon követni.
A belügyminiszter terrorveszélyre hivatkozva 30 évre titkosítaná az állam, illetve a lakosság számára kiemelten fontos beruházások adatait. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a tervezet csak az intézmények műszaki adatainak titkosítására vonatkozik, a költségvetésükre nem.
Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját azonban ez nem nyugtatja meg.
– A fideszes törvénymódosítás szövegében csupán annyi szerepel: a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt létesítmények műszaki és védelmi adatai nem ismerhetők meg. Csakhogy ehhez nagyon hasonló megfogalmazást alkalmaztak a Paks 2.-beruházásnál is.
Ráadásul az újabb titkosítási törvényt semmi nem indokolja, hisz a kormánynak így is lehetősége van arra, hogy a fontos közberuházások különösen érzékeny adatait titkosítsa. A törvény bevezetésével azonban az ügyek egyedi mérlegelése helyett az állami beruházások adatait előre, általános jelleggel zárolhatják.
– Nem világos, egyáltalán milyen műszaki, védelmi adatokról van szó. Ezen az alapon ha Matolcsy György új testőrséget akar magának az MNB-ben, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, titkosítva is megteheti. Az adatok zárolásával a közpénzek költése is átláthatatlanná válhat – állítja Ligeti.
