25 éves a Gyermekjogi Egyezmény
A UNICEF és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közösen szervez gyermekjogi konferenciát szerdán annak alkalmából, hogy idén 25 éves a Gyermekjogi Egyezmény. A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök felesége, Herczegh Anita, védnöke pedig Jo Indekeu, a Belga Királyság magyarországi nagykövete.
Miért számít mérföldkőnek az 1989-ben az ENSZ közgyűlése által elfogadott Gyermekjogi Egyezmény?
A 20. század során két nyilatkozat foglalkozott – igaz, kötelező erő nélkül – ajánlásszerűen a gyermekjogokkal, az elsőt a Népszövetség adta ki 1924-ben, a másodikat az ENSZ 1959-ben. 1979 volt a gyerekek nemzetközi éve, amely elég sok folyamatot elkezdett erjeszteni. Tíz év múlva, hosszas előkészítés után megszületett az ENSZ-egyezmény, amely máig a legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezmények egyike. A gyermekjogokat katalógusba foglaló dokumentumot 194 ország írta alá – vázolta a Gyermekjogi Egyezmény születésének körülményeit a 168 Óra Online-nak Lux Ágnes gyermekjogi szakértő, az ombudsmani hivatal munkatársa.
Magyarországon nincs önálló gyermekjogi ombudsman, mint amilyen a világ számos országában eredményesen működik. Nálunk az Alapvető Jogok Biztosa látja el ezt a feladatot. Az ombudsman törvényben nevesített kiemelt feladatainak felsorolásánál található, hogy – különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával – megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére – mondta Lux Ágnes.
Tapasztalatai szerint nagyon fontos kiemelni a hivatalból folytatott vizsgálatok fontosságát, tehát azt, hogy az ombudsman „nyúljon utána az ügyeknek”, hiszen a gyermekek jellemzően nem panaszkodnak.
Mint elmondta, az előző ombudsman 2008-ban indította útjára a gyermekjogi projektet, kiküszöbölve, hogy nincsen önálló gyermekjogi biztos. Minden évben kiemelten kezelt egy-egy gyermekjogi témát, 2008-ban a gyermekek jogtudatosságát. Akkor látott napvilágot egy, az Európai Bizottság által megrendelt felmérés. A kutatás során az akkor 27 tagállamú Európai Unióban tízezer fiatalt kérdeztek meg, akik közül a magyarok tudtak a legkevésbé arról, hogy különleges jogaik vannak.
A nem túl biztató eredmények után az ombudsman megvizsgálta, hogy a gyermekkel foglalkozó szakemberek képzésében mennyire vannak benne az emberi és a gyerekjogok, milyen mértékben szerepel a gyerekjogok oktatása a Nemzeti alaptantervben. A következő években volt szó az iskolai erőszakról, később a gyermekotthonokról és nevelőszülőkről, 2011-ben pedig a gyermekek testi-lelki egészsége volt a kiemelt téma. Ezeknek a projekteknek mind ombudsmani ajánlással záruló jelentés lett a vége.
Az idei év Magyarország számára különösen fontos, hiszen szeptember elején tárgyalta az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága hazánk jelentését az elmúlt hat év gyermekjogi helyzetéről és az egyezmény magyar végrehajtásáról.
