2030-ra évente 50 ezer ember fog meghalni a légszennyezettség miatt Magyarországon
Ma már bizonyítottan évente hétmillió ember hal meg amiatt, hogy szennyezett levegőt kénytelen belélegezni. A nem fertőző betegségek kialakulásában jelentős szerepe van a szennyezett levegőnek. A haláleseteknél a szívproblémák 24 százaléka, az agyvérzések negyede, a tüdőproblémák 43 százaléka és a tüdőrák kialakulásának 29 százaléka a légszennyezettség számlájára írható. Mind gyakoribb a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), 2020-ra várhatóan minden harmadik haláleset okozója, amelynek jelentős része nem dohányzóknál alakul ki és hazánkban a becslések szerint már 500-600 ezer ember érintett. Ezek a számok hangzottak el a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Nemzeti Betegfórum valamint az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelemért Felelős Államtitkársága és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet részvételével rendezett a „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel rendezett nemzetközi konferencián Budapesten.
A legfrissebb felmérések szerint
Magyarországon a légszennyezés okozta egészségügyi költségek évente elérik az 1,591 milliárd eurót.
átszámítva több mint 500 milliárd forintot. Ebből a dízelüzemű járművek okozta egészségügyi költségek 992 millió eurót, míg a benzinüzemű járművek 473 millió eurót jelentenek. Ez egy rendkívül visszafogott becslés, mivel a tudományos fejlemények fényében a légszennyezettség sokkal súlyosabb egészségügyi károkat okoz, mint azt korábban gondoltuk. Ebből a pénzből 31 000 nővér és 31 000 orvos oktatása, illetve még 5 közepes méretű megyei kórház építése is kitelne. Ha a légszennyezettség a korábbi szinten marad, akkor 2030-ra éves szinten annyi honfitársunkat fogjuk légúti betegségek miatt elveszíteni, mint Debrecen lakóinak az egynegyede – hangsúlyozta Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA Népegészségügyi koherenciáért felelős képviselője. (Ez körülbelül 50 ezere embert jelent. – a szerk.) – Magyarország európai éllovas számos népegészségügyi döntés meghozatalában, az európai szinten is ismert és elismert népegészségügyi termékadó, vagy az egységes dohánytermék csomagolás bevezetése sokat tett a betegségek megelőzése terén.
Nem csak a népegészségügyi programok egyszerű típusai, mint például a vakcinációs rendszerek, vagy a szervezett szűrővizsgálatok kellenek, de fontos, hogy a fókuszba kerüljön a környezetszennyezéssel összefüggést mutató légzőszervi megbetegedések visszaszorítása is – tette hozzá a szakember. Antus Balázs osztályvezető főorvos, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke megdöbbentő tényeket sorolt fel. Eszerint a légszennyezés egyértelmű okozója a tüdőrák, az asztma, illetve a mind inkább terjedő COPD kialakulásának. Ezek ugyan elsősorban a dohányzás számlájára írhatóak, de mind több olyan embernél diagnosztizálják, akik nem szívnak cigarettát. „Most elsősorban a COPD, vagyis a légzési fogyatkozás, a gyulladás miatt kialakult tüdőelégtelenség, ami ritkán kap nyilvánosságot, pedig egyre több embert érint.
Ma Magyarországon 190 ezer diagnosztizált és kezelt beteget tartanak nyilván, de becslések szerint legalább 500-600 ezer ember lehet érintett. A WHO becslései szerint jövőre ez lehet a harmadik leggyakoribb halálok, amelynek áldozatainak 15-20 százaléka sohasem dohányzott. Vagyis, ha nem is bizonyítottan,de egyértelműen a légszennyezettség, a környezeti ártalmak a felelősek a betegség kialakulásáért. Sajnos ezek többségét ráadásul későn diagnosztizálják, ez pedig jelentősen rontja az életminőséget – hangsúlyozta a szakember. Egy nemrégiben készült nemzetközi tanulmány kimutatta, hogy a légszennyezettség világszerte 20 hónappal rövidíti meg a most született gyerekek várható élettartamát. Ázsiában a legsúlyosabb a helyzet, Ott 2017-ben minden tíz halálozásból egyben szerepet játszott, ezzel több halálesetet idézett elő, mint a malária és a közúti balesetek, és körülbelül annyit, amennyit a dohányzás is okoz.
Egyébként a napokban került nyilvánosságra annak a kislánynak az ügye, akinek bizonyítottan a légszennyezés okozta a halálát. A 9 éves Ella Kissi-Debrah az első ember Angliában, akinél
hivatalosan is a légszennyezést nevezték meg a halál okaként.
Ella 2013-ban hunyt el, akkor már három éve voltak súlyos asztmás rohamai. A halál okaként akkor az asztmát nevezték meg, de az édesanyja utána akart járni, hogy mi okozta a rohamokat. A brit kormány volt szakértője és a Southampton Egyetem egyik professzora vizsgálta ki az ügyet, és bizonyítékot találtak rá, hogy Ella rohamai akkor jelentkeztek, amikor az otthona közelében mért légszennyezettségi adatok magasabbak voltak a határértéknél. Ekkor bírósághoz fordultak, amely megállapította, hogy a levegő minősége vezetett a kislány halálához, és új vizsgálatokat is elrendelt. A jogi csapat szerint ezzel azt is be lehet bizonyítani, hogy a brit kormány megbukott az emberi jogokról szóló európai egyezményben vállalt kötelezettségei betartásában. Ella halálával egy időben 27 másik gyermek is meghalt hozzá hasonló körülmények között.
A keddi konferencián éppen ezért is kapott külön hangsúlyt a betegszervezetek és a népegészségügy kérdése. Az EPHA és az Európai Páciensfórum (EPF) által vezetett „Tegyünk többet az egészségért Európában!”című kampányban, az EPHA 17 másik szervezettel közösen kidolgozott közös állásfoglalásában az egészség, mint európai prioritás elfogadása, illetve a kötelező európai népegészségügyi hatástanulmány előírása mellett egy átfogó, európai, a nem-fertőző betegségek megelőzésére vonatkozó stratégia elfogadását tűzi ki célul. A magyar népegészségügy fordulópont előtt áll. Végéhez közeledik az „Egészséges Magyarország 2014-2020” egészségügyi ágazati stratégia, ami a WHO Egészség 2020 célok által motivált megelőzési és egészségügyi stratégiai dokumentum. Jelenleg egy új népegészségügyi stratégiai megközelítés társadalmi vitája van folyamatban.
Kulcsfontosságú kérdés, hogy a magyar népegészségügy vonatkozásában a civil társadalom mennyire aktív, pozitív, cselekvő szerepet tud játszani, és miként tud hozzájárulni az új stratégiához. A civil szervezetek bevonásáról eddig még nem hangzott el pontos terv a kormányzati megszólalóktól, ahogyan még nem publikus az öt népegészségügyi prioritás (gyermekkori fejlesztés, kardiovaszkuláris megbetegedések, onkológiai megbetegedések, lelki egészség valamint mozgásszervi megbetegedések) mentén elkészült tervek sora sem.
