2009. november 30. után megszűnt az érdemi kormányzás
A tavalyi év novemberének vége óta nem folyt érdemi kormányzás Magyarországon, a Bajnai-kormány programjának mindössze kétharmadát teljesítette – derül ki a Nézőpont Intézet hétfőn közzétett elemzéséből.
A rendszerváltozás utáni ötödik Országgyűlés utolsó ülésnapjáig a Bajnai-kormány a 2009 áprilisában ismertetett kormányprogramjának egyharmadát nem teljesítette: 134 tervezett intézkedésből 45 végrehajtása még várat magára – olvasható a cég közleményében.
A Nézőpont elemzése szerint dinamikáját tekintve Bajnai Gordon kormányzásának legaktívabb szakasza tavaly júniusra esett. A politikai ősz ezután már biztos pályán haladt: tudható volt, hogy az Országgyűlés többsége elfogadja a kormányfő büdzsétervét. 2009. november 30. után azonban megszűnt az érdemi kormányzás. Bajnai Gordon nem adott világos programot a hátralévő hónapokra, eltűnt a politikai nyilvánosságból, és számottevő kormányzati intézkedéseket sem jelentett be. Ehelyett inkább külpolitikai programokkal töltötte utolsó hónapjait – értékelt az intézet.
A nem teljesített ígéretek között a Nézőpont Intézet öt típust különített el - számolt be a
Magyar Nemzet. Az elemzés elsőként említi azokat, melyeket a kormány csupán „kiszervezett” más állami-kormányzati szervekhez, idesorolható a turisztikai szektorra vonatkozó összes célkitűzés. Ezután következnek azok, amelyeket csak pro forma hajtott végre a kabinet, valójában a kívánt céllal ellentétes hatáshoz vezettek, mint például a MÁV „hatékonyságnövelése” (az államvasúttól ugyan elvont a kormány 2010-ben 40 milliárd forintot, de ezután engedélyezett egy 20 milliárd forintos mozdonyvásárlást).A harmadik típusba tartoznak az Alkotmánybíróság által az alaptörvénnyel ellentétesnek talált vagy bírósági eljárás miatt megrekedt ígéretek, idetartozik a családi pótlék adóalapba vonása vagy a Sukoró térségében megvalósítandó nagy értékű beruházás. További törvényeket az államfő küldött vissza a törvényhozásnak, s azokat a kormány többé nem vette napirendjére. Az intézet szerint idesorolható a közérdekvédelmi hivatal ügye.
Az ötödik típusba tartoznak azok az ígértetek, melyek legfeljebb a szakmai vitáig, esetleg a javaslattételig jutottak el, mint például az állami működés alapjául szolgáló nyilvántartások megújítása vagy az új büntetés-végrehajtási törvény.
