Pánik vs valós kockázat

Hétfőn nem hajtották végre Budapesten a légvédelmi szirénák próbariasztását, nehogy az pánikot okozzon a lakosság körében. Talán érthető a döntés, ezek a szirénák békeidőben is szívbemarkoló kétségbeeséssel bőgnek. És talán legyinthetnénk, hogy mit kell parázni egy kis gyakorlattól, ám mindeközben a lakosság pánikszerű lépéseket tesz. 2020-ban végigsöpört a világon a para, hogy nem lesznek elérhetők alapvető termékek. Ez persze teljesen indokolatlan volt, hiszen mindenkinek volt vécépapírja, kenyere, cukra.

A háború miatti pánik egyelőre nem érte el a vásárlási őrületet, de egy sor döntés hátterében már egyértelműen az összeomlástól való félelmek állnak. A Sberbank csődje után a Raiffeisen Bank sebezhetőségéről is elkezdtek terjedni alaptalan hírek, nem csoda, hogy a bank azonnal cáfolt minden effélét és jogi útra is terelte az ügyet. De mennyire valósak a félelmek?

Forint

Történelmi maximumát érte el hétfő reggel a forint az euróval szemben: 400 forint volt egy euró. A csúcsról visszaerősödött 394 forint alá a kurzus, de maga az euró is gyengül a dollárhoz és a svájci frankhoz képest, tehát a forint még annál is gyengébb, mint aminek látszik. Az emberek napokkal korábban elkezdték megrohanni a bankfiókokat, hogy euróra váltsák a forintjukat. Most, hogy meglett a kerek szám, a pánik valószínűleg csak fokozódni fog.

Valójában a gyenge forint nem jelent extra kockázatot – csak éppen közép távon megdrágítja az életünket, és újra kell tervezni a külföldi nyaralást. Magyarországot nem fenyegeti a gazdasági összeomlás veszélye, nincs csődveszély – közelében sincs az adósságbesorolás a csődnek vagy a bóvlinak. A forintból nem lesz pengő. Ennek fényében nem jó ötlet euróra váltani a forintot – eleve csak akkor van ennek értelme, ha a forint számlánkról áttoljuk az összeget az euró számlánkra, amelyről adott esetben ugyanúgy költhetünk, ha egyáltalán költeni szeretnénk.

Ha ugyanis kivesszük a bankból a forintot és eurót veszünk belőle, majd a bankókat hazavisszük és eldugjuk a zoknik közé, azzal kétszer-háromszor is ráfizetünk. Egyrészt kivétkor realizáltuk az eddigi elméleti veszteséget – hiszen 390 felett vettük az eurót. Másrészt felmerül a kérdés: mit akarunk kezdeni az eurónkkal? Jó eséllyel semmit. Az eurót majd visszaváltjuk forintra, nagy valószínűséggel már ismét 360-as, de valószínűleg a 390-esnél jóval erősebb árfolyamon, tehát a visszaváltásnál is veszteséget fogunk szenvedni. Egymillió forinttal számolva egy ilyen duplabukta után már csak 923 ezer forintunk maradna – mínusz az átváltás díjai. Ellenben, ha kiüljük a gyengülést, nem veszítünk semmit.

Útlevél, jódtabletta

Nem csak magyarországi jelenség, hogy az emberek nekiálltak útlevelet csináltatni. Annyira megnőtt az igény erre, hogy a hatóságok Szlovákiában azt kérik, hogy ne pánikoljon a lakosság, semmi szükség útlevélre. Magyarországon ilyen kérés még nem hangzott el, de annyi bizonyos, hogy a nagyobb okmányirodákban csak hónapokkal előre lehet időpontot foglalni. Mi szükség van útlevélre? Az Ukrajnából elmenekült magyarok esetben egyértelmű az igény, de máskülönben ez teljesen indokolatlan. Személyivel akár több ezer kilométerre is el lehet menni, semmivel sem rosszabb dokumentum az útlevélnél.

A jódtabletta is általánosan keresett cikk több európai országban is. Ennek oka, hogy az orosz hadsereg által elfoglalt és megtámadott atomerőművek sérülése komoly kockázatot jelenthet. Az ukrán nukleáris hivatal pár nappal ezelőtt térképen mutatta be, meddig szállna a radiokatív szennyezés egy súlyos baleset bekövetkeztekor. A jódtabletta elvileg a radioaktív sugárzás ellen véd, megakadályozza, hogy a radioakív izotópok beépüljenek a pajzsmirigybe. De véd?

A nagy hatóanyagtartalmú kálium-jodid vagy megelőzésként, vagy az érintkezés utáni nagyjából négy órán belül használható. „Negyven éves életkor felett szedésüknek nincs jelentősége, mert a radioaktív jódizotópok által okozott pajzsmirigyrák kockázata nagyon csekély, de a jodid szedésének mellékhatásai fokozottabbak lehetnek. A kálium-jodid tablettákat csak egyszer, vagy csak nagyon korlátozott ideig lehet szedni. Folyamatos, nagy adagokban való szedésük jelentős mellékhatásokkal járhat és értelmetlen. Ezidáig csak két alkalommal fordult elő olyan, hogy a hatóságok tömeges jódtabletta szedést rendeltek el: 1986-ban Lengyelországban és 2011-ben Japánban a fukushimai atomerőmű környékén” – írja Dobson Szabolcs, egyetemi docens saját facebook-csoportjában.

A valóság

Ami igazán okot adhat az aggodalomra, egyelőre nem gyűrűzött be a magyar közbeszédbe. Ez az infláció. Eleve rendkívül magas, hét százalék feletti szinten állt az infláció, amikor még híre sem volt a háborúnak. Ez a szint a háborútól függetlenül is feljebb mászott volna, most azonban még vastagabban fog fogni a ceruza. A leginkább aggasztó jelenség a kőolaj ára: a brent olaj hétfő reggel 120 dollár felett volt, ilyen magas árra 2008-ban volt csak példa. Tavaly áprilisban harminc dollár alatt volt a kurzus, az emelkedés pedig tavaly novemberben indult be igazán. Az ár az orosz invázió után szállt el, február 25-én ugyanis még 91 dolláron jegyezték a brent-olajat, vagyis tíz nap alatt harminc százalékot emelkedett az ára.

Az olajár közvetve nyomja fel az inflációt. Bár a maginflációba nem számolják bele az üzemanyagot, a magas kőolajár a gyártást, a szállítást, gyakorlatilag minden tevékenységet megdrágít. Ez azt jelenti, hogy lehet ugyan az itthoni kutakon fix 480 forint az üzemanyag, az importban érintett termékek árába nem a 480 forint fog beépülni, hanem a valóság. A holtankoljak.hu oldal számítása szerint, ha nem lenne árstop a kutakon, a benzin ára 594, a dízelé pedig 640 forint lenne. Mindezt csak tetézni fogja a szankciók következménye, az orosz és ukrán kereskedelmi kapcsolatok lefagyása.

A magyar gazdaságot érintő valódi veszély, az infláció jó ideig velünk marad, tovább, mint a pánikot gerjesztő bármilyen más tényező.