Ki jár jól az szja kedvezményeivel?

Képzeljünk el egy társasházat, ahol négy család él: a földszinti kis lakásban Anna lakik, ötvenéves elmúlt, elvált, egyik gyereke már dolgozik, de még otthon lakik, a másik utolsó éves egyetemista. Fölöttük Marci bérel lakást, a huszonnégy éves programozót néhány hónapja véglegesítették a munkahelyén, ahol egy éve kezdett el gyakornokként dolgozni. A földszinti nagy lakásban Krisztina él férjével, Tiborral és négy kicsi gyerekükkel. Krisztina bedolgozóként, félállásban kapja a minimálbér arányosított részét, ideje nagy részét elviszi a négy gyerek koordinálása, hiszen Tibor szinte csak aludni jár haza a munkahelyéről. Fölöttük Dalma és Kornél lakik, szintén négy gyerekkel. A két nagy már gimnazista, a kicsikre pedig bébiszitter vigyáz, ha Dalmának be kell mennie az irodába. Kornél egy közepes cégnél pénzügyi igazgató.

Utód és bér

Vajon mennyivel támogatja az állam a kétgyerekes Annát, a programozó Marcit és a két négygyerekes családot?

A legrosszabbul Anna jár, ő ugyanis nem kap semmilyen támogatást. Hiába kell még a kisebbiket eltartania, mivel családi pótlék már nem jár utána, ezért adókedvezmény sem. Nagyobbik fia, aki huszonhat éves, már kicsúszott az adómentességből, jövedelméből nem tudna kifizetni egy albérletet. Anna és a nagyfiú együtt 450 ezer forint bruttó bért kap, Anna 250, a gyerek 200 ezret. A nettó bérük együttesen 299 ezer forint. Egyiküknek sem jár adókedvezmény.

Marci szerencsés, hiszen igénybe veheti a huszonöt év alattiak adókedvezményét. Fizetése 450 ezer forint havonta, ami megközelíti az átlagbért. Ebből csak járulékot kell fizetnie, vagyis a nettója 367 ezer forint. Marci tudja, hogy ez átmeneti állapot, de igyekszik kihasználni az előnyt, és megspórolt adóját a nyugdíjszámlára utalja. Ez havonta mintegy 68 ezer forint.

Krisztina négy gyereket szült, ezért adómentességet élvez. Mivel azonban bedolgozóként nem keres sokat, ráadásul szakképzettsége sincs, ezért a részmunkaidő után is csak a minimálbér felét kapja. De ez legalább adómentes. Havi 100 ezer forint után csak járulékot kell fizetnie, marad nála majdnem 82 ezer forint – meg még egy kicsi, azonnal kiderül, miért.
A családi adókedvezményt Tibor, Krisztina férje veszi igénybe bruttó 350 ezer forint bére után. Négy gyerekre ez négyszer 33 ezer, azaz 132 ezer forint. Ezzel Tibor lenullázza a fizetnivalót, 350 ezer forint után 117 ezer forint adót és egyéni járulékot kellene fizetnie. Mivel a kedvezmény 132 ezer, ezért marad még 15 ezer forint. Ezt a szabályok szerint a másik szülő is igénybe veheti, és az szja-mentesség mellett lehetőség van az adókedvezmény (ez esetben járulékkedvezmény) igénybevételére. Így Krisztina végül 97 ezer forint nettót vihet haza, a család jövedelme 447 ezer forint,
a megspórolt adó 150 ezer forint.

Dalma is adómentességet élvez négy gyereke után, esetében ez a 450 ezer forint bér után 68 ezer forint, mint Marcinál. Csak Dalmának a jövőben sem kell adóznia a bére után, Marcinak viszont huszonöt éves kora fölött már igen. Dalma férje, Kornél szintén 450 ezer forint bér után érvényesíthet kedvezményt. A bér után elvileg 150 ezer forint adót és járulékot kellene fizetnie, de a négy gyerek után 132 ezer forint kedvezményt tud érvényesíteni, vagyis ténylegesen 18 ezer forint járulékot kell fizetnie havonta. A család nettó jövedelme 798 ezer forint, és összesen 200 ezer forint kedvezményt tudnak érvényesíteni.

Mennyire igazságos?

Az adórendszer tehát úgy épül fel, hogy minél több a családi pótlékra jogosult gyerek, és minél magasabb a szülők jövedelme, annál nagyobb az igénybe vehető kedvezmény. Bármelyik tényező is gyengül – kevés családi pótlékos gyerek vagy kisebb bér – a kedvezmény csökkenni fog. A legrosszabb anyagi helyzetben azok a szülők vannak, akiknek még el kell tartaniuk a gyereküket, de utánuk már nem jár családi pótlék. A járadék mellett a kedvezményt is elveszíti a szülő, miközben a gyerek továbbra is keresőképtelen – mert jellemzően egyetemre jár, tanul.

A legjobb helyzetben a magas jövedelmű többgyerekes szülők vannak, tipikusan a négy gyereket nevelő nők. Négy gyerek után már nem kell jövedelemadót fizetni – van olyan típusú jövedelem, ami után igen, de a bér után nem. Hogy a négygyerekes anyák hány százaléka rendelkezik magas jövedelemmel, nem tudni pontosan, ám sokkal inkább jellemző, hogy a három vagy több gyereket nevelő nők nem tudnak tartósan főállásban dolgozni, illetve karriert építeni. Ez azt jelenti, hogy a nők többsége nem tudja igazán kihasználni az adómentességet.

Inflálódó kedvezmény

A családi adókedvezménnyel kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy annak összege nem százalékosan, hanem fix összegben lett megállapítva. Valójában nem adó, hanem adóalap-kedvezmény, és az szja-törvényben ennek összege lett meghatározva, amely 2011 óta csak részben változott – a két gyerek után járó kedvezmény duplájára emelkedett 2017 és 2019 között. Az induló szabályozást követően 2014-től nyerte el a szabályozás jelenlegi formáját, azaz a jövedelemadó mellett a járulékból is érvényesíthető a kedvezmény, és az megosztható a szülők között.

Azzal, hogy az adóalap-kedvezmény és az abból számított ténylegesen megspórolt adó fix összegű, és ez az összeg nem emelkedett 2011 óta, az adókedvezmény lassan elkezdett inflálódni. Mivel 2014-ben lehetett először a járulékokra is igénybe venni a kedvezményt, célszerű ezzel az évvel összehasonlítani az idei számokat.

Nyolc éve az átlagbér bruttó 238 ezer forint volt – nem tudunk a valósághoz jóval közelebb álló medián bérrel számolni, mert a KSH csak 2019 óta kezdte ismét számolni a mediánt, ami nem átlag, hanem átlagos bért jelent. A 238 ezer forint bérnek a teljes adó- és járulékterhe 79,7 ezer forint volt. Három gyerek esetében tehát az egyik szülő le tudta nullázni az adó- és járulékfizetési kötelezettségét,
a másik szülő pedig érvényesíthetett még 19 ezer forintot.

Tavaly év végén az átlagbér 421 ezer forint volt. Ennek adója 63 ezer forint, járulékterhe pedig 78 ezer forint, együtt tehát 141 ezer. Ez 42 ezer forinttal több, mint a teljes, három gyerek után járó adókedvezmény. Ami azt jelenti, hogy 2014-ben az átlagbér terhét le lehetett nullázni, plusz rendelkezésre állt további majdnem húszezer forint kihasználható kedvezmény, 2021-ben azonban az átlagbér adó- és járulékterhe már jócskán meghaladta a kedvezmény összegét. A fordulat 2017-ben következett be. Akkor az átlagbér 297 ezer forint volt, amelynek adó- és járulékterhe éppen 99 ezer forintot tett ki, pont annyit, amennyi a három gyerek után igénybe vehető családi adókedvezmény volt.đĐ