Videó: az Éltex hajdúhadházi akkus hulladéktelepén a talajra folyik a színes anyag
Döbbenetes állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotókon azt látni, hogy a talajra folyik valamilyen színes anyag.
Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A hajdúhadházi telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.
Hajdúhadház jegyzőjétől 2017-ben kapott engedélyt az Éltex Kft. a Sámsoni u. 2. szám alatt lévő telephelyén nem-veszélyes hulladék tárolására és kezelésére. A telephely környékén jelenleg erős bűz tapasztalható, és a helyszínen készült fotódokumentumok szerint szabálytalanul tárolhatnak ott anyagokat – írja a portál.
A telephelyen kezelhető hulladékmennyiség az elmúlt években jelentősen megnőtt. Az Éltex honlapján fellelhető hatósági engedélyek szerint a cég Hajdúhadházon 2022 óta évente 3000 tonna veszélyes, valamint 21 650 tonna nem veszélyes hulladékot kezelhet.
Bűzölög az Éltex hulladéktelepe,ömlik a földre a színes folyadék
A selejtes akku-cellákból – amik a jelenlegi hulladék-besorolás szerint nem számítanak veszélyesnek – az Átlátszónak eljuttatott fotók szerint jelentős mennyiség van a telephelyen. A csomagoláson a lengyelországi LG akkumulátorgyár neve, illetve a Made in China to Poland felirat olvasható.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2024. április 15., 11:11
A Greenpeace legújabb mérései bizonyítják, hogy rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba a március 15-i hosszú hétvégén.
Zöld
2024. április 16., 21:36
Állnak a vizsgálat elé, és úgy vélik, hogy a szomszédból indult szennyező útjára a rákkeltő vinil-klorid. Olyasmiket is cáfoltak, amiket a Greenpeace nem is állított, és pereket helyeztek kilátásba.
Az igazán riasztó felvételek azonban a szabadban tárolt hulladékok szabálytalan, vélhetően környezetszennyező kezeléséről készültek.
A rosszul zárt csomagokból – melyeket nyitott konténerbe pakolnak –„színes” folyadék ömlik ki a láthatóan betonaljzat nélküli talajra, és ott nagy tócsákban gyűlik össze.
Az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint a hajdúhadházi telephelyre a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 2023-ban zajhatárértéket állapított meg, 2024-ben pedig jóváhagyta az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát. Az OKIR-ból azonban sem ezek az újabb határozatok, sem a korábbiak nem tölthetők le.
Ezért az Átlátszó közadatigénylést küldtött a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságnak. Ezekben nemcsak az új engedélyeket, hanem a hatósági ellenőrzések dokumentumainak megküldését is kérték. Szintén adatot kértek a hajdúhadházi polgármesteri hivataltól, mert a település honlapján nem található újabb telepengedély a veszélyes anyagok kezelésére. Válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptak.
Környezetvédelmi engedély sem kell a működéshez
Az viszont az OKIR adatokból kiderül, hogy a jelenleg hatályos két hulladékgazdálkodási engedélyen kívül – melyek összesen évi 25 ezer tonna hulladék kezelését engedélyezik –
a hajdúhadházi telephely számára környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyt nem írtak elő. A veszélyes hulladékok között sók és oldatai, nehézfémek, valamint elemekből és akkumulátorokból származó elektrolit is megtalálhatók.
A szakhatóságok ugyanakkor számos feltételt írtak elő a cég számára a hulladékgazdálkodási engedélyekben. Többek közt leírják: „A tevékenység végzése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagot tartalmazó anyag ne jusson a földtani közegbe. (…) folyamatosan biztosítani kell, hogy a hulladéktároló helyhez vezető és a hulladéktároló hely alapjául szolgáló telephely területén belül kialakított közlekedési útvonal és a tárolótér, valamint az előkezelés helyének burkolata egységes és egybefüggő legyen és maradjon. Fedetlen, a csapadékvíztől biztonságosan nem védett tárolótéren, illetve megfelelő műszaki védelmet biztosító tárolóeszköz (pl. zárt konténer) igénybevétele nélkül
tilos olyan hulladék tárolása, amelyből, vagy amelyről a csapadékvíz szennyezőanyagokat oldhat ki, vagy moshat le.
(…) meg kell akadályozni, hogy bűzkibocsátás történjen a környezeti levegőbe.”
A sóoldatot az akkucellák semlegesítésére használják, és a feltételek között az is szerepel, hogy ebből a veszélyes folyadékból semmi nem kerülhet ki a környezetbe. A telephelyen monitoring kutak létesítését nem írták elő.
Amint arra a portál felhívja a figyelmet, a hulladékkezelés azonban láthatóan nem az előírt feltételek szerint történik, s a telep környezetében erős bűz is tapasztalható. Az esetleges környezetszennyezés pedig Hajdúhadházon kívül érintheti akár a szomszédos Hajdúsámson települést is, ahonnan a telephely legkönnyebben megközelíthető.
Nem ez az első alkalom, hogy az Éltex működésével kapcsolatban környezetvédelmi aggályok merülnek fel. Legutóbb a Greenpeace közleménye nyomán beszámoltunk róla, hogy rákkeltő anyag ömlött a Salgó-patakba. A cég akkor közleményben reagált, azt írták, hogy március 18-án a Katasztrófavédelmi Hatóság mintavételi laborja is a helyszínen járt, és a vizsgálat eredménye szerint a szennyezés befolyási pontja lokalizálható. A közleményben a szomszédos telephelyet, a volt salakgyűjtő osztályozó területet jelölték meg a szennyezés forrásaként, ahonnan szerintük a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó-patakba, amely ezután folyik végig a cég salgótarjáni telepén.
(Kiemelt képünk forrása: az Átlátszó által közzétett videó képernyőfotója)
