Videó: az Éltex hajdúhadházi akkus hulladéktelepén a talajra folyik a színes anyag

Döbbenetes állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotókon azt látni, hogy a talajra folyik valamilyen színes anyag.

2024. május 29., 13:27

Szerző:

Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A hajdúhadházi telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.

Hajdúhadház jegyzőjétől 2017-ben kapott engedélyt az Éltex Kft. a Sámsoni u. 2. szám alatt lévő telephelyén nem-veszélyes hulladék tárolására és kezelésére. A telephely környékén jelenleg erős bűz tapasztalható, és a helyszínen készült fotódokumentumok szerint szabálytalanul tárolhatnak ott anyagokat – írja a portál. 

A telephelyen kezelhető hulladékmennyiség az elmúlt években jelentősen megnőtt. Az Éltex honlapján fellelhető hatósági engedélyek szerint a cég Hajdúhadházon 2022 óta évente 3000 tonna veszélyes, valamint 21 650 tonna nem veszélyes hulladékot kezelhet.

Bűzölög az Éltex hulladéktelepe,ömlik a földre a színes folyadék

A selejtes akku-cellákból – amik a jelenlegi hulladék-besorolás szerint nem számítanak veszélyesnek – az Átlátszónak eljuttatott fotók szerint jelentős mennyiség van a telephelyen. A csomagoláson a lengyelországi LG akkumulátorgyár neve, illetve a Made in China to Poland felirat olvasható.

Az igazán riasztó felvételek azonban a szabadban tárolt hulladékok szabálytalan, vélhetően környezetszennyező kezeléséről készültek.

A rosszul zárt csomagokból – melyeket nyitott konténerbe pakolnak –„színes” folyadék ömlik ki a láthatóan betonaljzat nélküli talajra, és ott nagy tócsákban gyűlik össze.

Az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint a hajdúhadházi telephelyre a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 2023-ban zajhatárértéket állapított meg, 2024-ben pedig jóváhagyta az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát. Az OKIR-ból azonban sem ezek az újabb határozatok, sem a korábbiak nem tölthetők le.

Ezért az Átlátszó közadatigénylést küldtött a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságnak. Ezekben nemcsak az új engedélyeket, hanem a hatósági ellenőrzések dokumentumainak megküldését is kérték. Szintén adatot kértek a hajdúhadházi polgármesteri hivataltól, mert a település honlapján nem található újabb telepengedély a veszélyes anyagok kezelésére. Válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptak.

Környezetvédelmi engedély sem kell a működéshez

Az viszont az OKIR adatokból kiderül, hogy a jelenleg hatályos két hulladékgazdálkodási engedélyen kívül – melyek összesen évi 25 ezer tonna hulladék kezelését engedélyezik –

a hajdúhadházi telephely számára környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyt nem írtak elő. A veszélyes hulladékok között sók és oldatai, nehézfémek, valamint elemekből és akkumulátorokból származó elektrolit is megtalálhatók.

A szakhatóságok ugyanakkor számos feltételt írtak elő a cég számára a hulladékgazdálkodási engedélyekben. Többek közt leírják: „A tevékenység végzése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagot tartalmazó anyag ne jusson a földtani közegbe. (…) folyamatosan biztosítani kell, hogy a hulladéktároló helyhez vezető és a hulladéktároló hely alapjául szolgáló telephely területén belül kialakított közlekedési útvonal és a tárolótér, valamint az előkezelés helyének burkolata egységes és egybefüggő legyen és maradjon. Fedetlen, a csapadékvíztől biztonságosan nem védett tárolótéren, illetve megfelelő műszaki védelmet biztosító tárolóeszköz (pl. zárt konténer) igénybevétele nélkül

tilos olyan hulladék tárolása, amelyből, vagy amelyről a csapadékvíz szennyezőanyagokat oldhat ki, vagy moshat le.

(…) meg kell akadályozni, hogy bűzkibocsátás történjen a környezeti levegőbe.”

A sóoldatot az akkucellák semlegesítésére használják, és a feltételek között az is szerepel, hogy ebből a veszélyes folyadékból semmi nem kerülhet ki a környezetbe. A telephelyen monitoring kutak létesítését nem írták elő.

Amint arra a portál felhívja a figyelmet, a hulladékkezelés azonban láthatóan nem az előírt feltételek szerint történik, s a telep környezetében erős bűz is tapasztalható. Az esetleges környezetszennyezés pedig Hajdúhadházon kívül érintheti akár a szomszédos Hajdúsámson települést is, ahonnan a telephely legkönnyebben megközelíthető.

Nem ez az első alkalom, hogy az Éltex működésével kapcsolatban környezetvédelmi aggályok merülnek fel. Legutóbb a Greenpeace közleménye nyomán beszámoltunk róla, hogy rákkeltő anyag ömlött a Salgó-patakba. A cég akkor közleményben reagált, azt írták, hogy március 18-án a Katasztrófavédelmi Hatóság mintavételi laborja is a helyszínen járt, és a vizsgálat eredménye szerint a szennyezés befolyási pontja lokalizálható. A közleményben a szomszédos telephelyet, a volt salakgyűjtő osztályozó területet jelölték meg a szennyezés forrásaként, ahonnan szerintük a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó-patakba, amely ezután folyik végig a cég salgótarjáni telepén.

(Kiemelt képünk forrása: az Átlátszó által közzétett videó képernyőfotója)

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.