3+1 hely, ahol biztosan nem fojtja meg a kánikula

A brutális kánikula beálltával mindenki menekülőre fogja, legalábbis a városlakók biztosan megindulnak a menedéket nyújtó zöldövezetbe, vagy egy jó vízpartra, ahol nem éri el őket a hőség. A Turistamagazin éppen ilyen helyeket válogatott össze Budapest környékéről.

2024. augusztus 12., 14:33

Szerző:

A következő napokban pokoli kánikula várható, a hőmérő higanyszála bőven a 30 fok feletti értékeknél tetőzhet. Éppen ezért érdemes már jó előre kinézni magunknak pár olyan helyet, ahol sikerrel vészelhetjük át a forró napokat. A Turistamagazin pontosan ezt tette, összeállításában több olyan kirándulóhelyet mutatott be, melyek könnyedén válhatnak az egyszerű ember menedékévé.

Kánikula elől a hegyekbe: Remete-szurdok

Nyáron mindig jólesik sétálni hűvös szurdokokban. A budai hegyvidék északnyugati részén Budapest-Máriaremete és Remeteszőlős között húzódik a fővárosiak egyik kedvelt kirándulóhelye, a Remete-szurdok. A völgyön keresztülvezető, kövekkel, kisebb-nagyobb sziklákkal tarkított erdei út – amely egyben tanösvény is – mellett az Ördög-árok patak folyik. Esős időben, amikor a patak vízhozama megnövekszik, kicsit több izgalomra számíthatunk, mint nyáron, amikor alig csörgedezik, avagy éppen kiszárad.

A könnyű terepnek köszönhetően kiváló úti cél családi kirándulásokhoz, ugyanakkor földtani, természeti értékekben is igen gazdag a szurdok.

Közel 20, karsztvizek által formált barlang és üreg rejlik itt, köztük a Remete-barlang, amely bronzkori, vaskori és római kori régészeti leleteiről híres. A szurdokvölgyet 1974-ben védetté nyilvánították, majd 1978-ban a Budai Tájvédelmi Körzethez csatolták fokozottan védett természetvédelmi területként. A Remete-szurdokon átvezet az Országos Kéktúra (OKT) és a Mária-út nyomvonala is. Leggyorsabban Budapest-Máriaremete kegytemplomától, az OKT-n juthatunk el a szurdokba.

Menedék a kánikulában: strand Dunakeszin

A lap nem hagyhatta ki a kánikula átvészelését szolgáló válogatásából a Duna-partot, amivel kapcsolatban viszont nehéz dolga volt, annyi klassz hely van ugyanis legnagyobb folyónk mentén a főváros közelében. Dunakeszi szabadstrandját nem csak a nyári kánikulában érdemes meglátogatni. A Liget utcától kezdődő és a Katona-domb mögötti részen húzódó, 450 méteres partszakaszon jót lehet sétálni az árnyas fák alatt, de padokból sincs hiány, úgyhogy bárhol letelepedhetünk, elővehetjük az elemózsiánkat, és nézhetjük a fodrozódó folyót, avagy a kacsákat kergető gyerekeket.

A kicsiknek egyébként játszóteret is kialakítottak, és vannak színes-szagos információs táblák például a madáretetésről és a folyóban élő halakról. Akit pedig mégiscsak a strandolás vonz jobban, nyáron az sem fog csalódni, mert a víz itt lassan hömpölyög, bójákkal jelölik, meddig biztonságos beúszni, és vannak öltözők, mobil vécék és büfék is, ahol az összes jellegzetes strandételt lehet kapni a hekktől a palacsintáig.

Kánikula a föld alatt, kizárva

A hőség elől mindig jó ötlet egy hűvös barlangtúra. A Pál-völgyi-barlangrendszer jelenleg hazánk leghosszabb barlangja: 500 méteres szakasza látogatható vezetővel, ami közel egyórás utat jelent. A kiépített utak mellett többször meredek létrákon kell kapaszkodnunk.

A túra alatt szép cseppköveket, különleges sziklaalakzatokat, csillogó kalcitkristályokat és hasadékszerű járatokat csodálhatunk meg.

A kánikula elől menekülők a barlangot hétfő kivételével minden nap látogathatják, legegyszerűbb megközelítése, ha a Kolosy térről a 65-ös busszal a Pál-völgyi-cseppkőbarlang nevű megállóig utazunk. A Pál-völgyi-barlangban váltott kombinált jeggyel látogatható – az egyébként szintén igen látványos – a Szemlő-hegyi-barlang is.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: smellypumpy / Pixabay)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.