Újraírják a Nagy Pszichiátriai Betegségek Könyvét
Újraírják Amerikában a pszichiátriai betegségek nagykönyvét, amely sok millió beteg sorsát befolyásolhatja – írja az Origo. A sokat újító, de azért nem unortodox új kézikönyvben, a DSM-ben a mentális zavarok közé kerültek a bőrtépkedők, a nagy zabálók és a hisztis gyerekek, de kimaradtak belőle a szexfüggők, és kikerültek a transzneműek. A klinikai tesztek ugyan nem nagyon sikerültek, a világ pszichiáterei mégis a DSM ötödik kiadását forgatják majd nap mint nap.
Átalakul a pszichiátria nagy kézikönyve, amely az egész világ mentális betegségeinek kezelésére lehet nagy hatással. A jelenlegi kézikönyv húsz éve készült, azóta lényegében változatlan. Az újraírása hatalmas vitákat váltott ki, a jelentőségéhez mérten. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen mentális zavarok, pszichiátriai betegségek szerepelnek benne, és melyek maradnak ki. Valaha például a homoszexualitás is köztük volt, más, ma már ismert zavarok viszont hiányoztak. Ahogy fejlődött a tudományág, mindig igyekeztek hozzá igazítani a kézikönyvet, ezért ma már az ötödik kiadásról folyik a vita. A vita azért nagyon heves, mert a változtatások sok millió ember életére – és problémáinak gyógyszerezésére – lehetnek hatással. Az Amerikai Pszichiáterek Szövetsége (APA) a jövő májusban publikálja a végleges változatot.
A kézikönyvet a sajtóban gyakran hívják a pszichiátria Bibliájának, szakmai körökben pedig DSM-nek nevezik. A világ minden pszichiátere tudja, mit takar a rövidítés: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. Az, hogy hol hogyan használják, változó.
Európában és Magyarországon például a BNO, vagyis a Betegségek Nemzetközi Osztályozása alapján dolgoznak a pszichiáterek, amely egy, a DSM-hez hasonló jellegű kódex, csak nem az APA, hanem a WHO (World Health Organization) állította össze. Ha egy magyar pszichiáter valamilyen mentális zavart diagnosztizál egy páciensnél, akkor a zárójelentésére a betegség BNO-kódját írja fel. Ha viszont ugyanez az orvos tanulmányt ír erről a betegségről, akkor már a DSM-re hivatkozik, vagyis a tudományos kutatáshoz a DSM rendszerét veszik alapul Európában is. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mi szerepel az Amerikában összeállított kódexben. Meg azért sem, mert napirenden van az új BNO összeállítása is, és biztos, hogy arra nagy hatással lesz a DSM megújítása.
Részletek az
Origón.
