Tévhitek a magyar ivóvízről - van egy-két furcsaság
Csak a keresetekhez képest tűnik drágának a víz Magyarországon. Túlméretezett az évtizedekkel ezelőtt tervezett hálózat, így sokszor pang benne az egyébként kiváló minőségű ivóvíz. Nem érdemes gyorsan megszabadulni az áradásoktól, és a belvíz nagyon hasznos is lehet. Négy tévhit a hazai vízhelyzetről.
"Magyarország víznagyhatalom, ennek ellenére drága a víz" - ez a lényege a víztakarékossági cikkünkre érkezett hozzászólásoknak. Jól hangzik, csakhogy nem igaz. Az
Origosorra vette a vízgazdálkodással és -fogyasztással kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.1. Drága a víz
Magyarországon általában egyesített számlán érkezik a vízszolgáltatás és a csatornahasználat díja, ami jelentős összeg lehet. "Azért látszik soknak, mert sok esetben eléri a háztartások bevételének 3-4 százalékát. A keresetünkhöz képest tehát valóban magas a víz- és a csatornadíj, de abszolút értékben zömmel elmarad a nyugat-európai szinttől" - mondta az [origo]-nak Gayer József, a Víz Világhálózat (Global Water Partnership) magyarországi alapítványának elnöke. (A szervezetet a Világbank, az ENSZ Fejlesztési Programja és a SIDA, a Svéd Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség alapította.)
A szakértő szerint Magyarországon kifejezetten olcsó a víz, mert több választási cikluson át a hatóságok túl alacsonyan szabták meg a vízdíjat, nem tartalékoltak a felújításra. Ezt erősíti meg Somlyódy László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének professzora is a Népszabadságnak adott interjújában. Elmondása szerint a fejlett országokban a hálózat fenntartásának költsége 2 százalékot tesz ki a díjból, Magyarországon viszont csak 0,2 százalékot.
A rendszerváltás óta országszerte számos településen elmaradt a vízhálózat rekonstrukciója, a vezetékek 75 százaléka cserére szorul, olvasható a Nemzeti Víztechnológiai Platform stratégiai kutatási tervében is. A felújítás jövőbeni költségét vélhetően a vízdíjba fogják beépíteni. A díjemelést viszont enyhítheti a 2011. december 31-én életbe lépett új víziközmű-törvény, amely azt célozza, hogy a jelenlegi mintegy 400 víziközmű-vállalatot a tizedére vonják össze, így várhatóan gazdaságosabb technológiák valósíthatók meg. Továbbá a központi árhatóság, a Magyar Energia Hivatal törvényileg is szabályozni tudja majd a vízdíjat, mert eddig többnyire a tulajdonos önkormányzatok saját hatáskörükben döntöttek róla.
2. Rossz minőségű a hazai csapvíz
Ásványvíz helyett kancsóban felszolgált csapvíz állt az asztalokon az összes elnökségi rendezvényen, amikor Dánia 2012 első felében az Európai Unió elnöki tisztét töltötte be. Ezt Magyarország is nyugodtan megtehette volna, amikor tavaly az első félévben mi voltunk az uniós elnökök. Az ország kétharmadán megfelelő a hálózatba táplált víz minősége, de a vezetékhálózat elöregedése és a fogyasztás csökkenése gondot jelent. A több évtizedes vezetékek hálózati vesztesége, vagyis az elszivárgott víz akár 20-25 százalék is lehet, ráadásul a csövek hajlamosak eltörni.
Tény viszont, hogy 2,3-2,5 millió ember olyan területen él, ahol bizonyos mértékben szennyezett az ivóvíz. Az arzénra, a nitrátra és a többi szennyezőre vonatkozó egészségügyi határértékek nincsenek összhangban az EU-s határértékekkel, ami megnehezíti az összehasonlítást. A hazai csapvíz tehát nem feltétlenül rossz, de vannak sérülékeny vízbázisok.
Folytatás az
Origón.
