Forrnak az óceánok, két hete rekordon az átlaghőmérséklet
Rekordmagasságban van a világ óceánjainak felszíni hőmérséklete: a globális átlag már két hete 21,1 Celsius-fok – jelentette az amerikai Climate Reanalyzer platform.
Az óceánok hőmérséklete már március óta extrém magas: áprilisban több napon át volt 21,1 Celsius-fok volt, ami megdöntötte a korábbi rekordot. Ezt megelőzően 2016 márciusában és 2023 márciusában mértek 21 Celsius-fokot.
A tudósok elsősorban az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátást tartják felelősnek a felmelegedésért. A hő több mint 90 százalékát a tengerek és óceánok nyelik el. Az óceánok hőmérsékletének pedig már egytized Celsius-foknyi emelkedése is óriási víztömegek melegedését jelzi – hangsúlyozta Anders Levermann, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) munkatársa. Egy liter víz háromezerszer több hőt képes elnyelni, mint egy liternyi levegő.
Az óceánok globális átlaghőmérséklete egy évben kétszer szökik magasra: márciusban, amikor a déli féltekén véget ér a nyár, és augusztusban, amikor az északi féltekén közeledik a nyár vége. „Mivel déli féltekén több az óceán, ezért általában annak a nyári hatása dominál” – magyarázza Levermann. Hogy ezúttal augusztusban lett ilyen kiugróan magas az óceánok hőmérséklete, az az Atlanti-óceán északi részén hónapok óta tartó hőség számlájára írható.
A klímakutató felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben augusztus 1-jén átlagosan 23,6 Celsius-fokos volt az óceánok hőmérséklete, ám idén augusztus 1-jén elérte a 25 Celsius-fokot, ami hatalmas emelkedés.
Levermann szerint elképzelhető, hogy az erős felmelegedés a Golf-áramlattal lehet kapcsolatban. A globális felmelegedés ugyanis évtizedek óta gyengíti az áramlást. A klímakutató elmélete szerint lehet, hogy a Golf-áramlatnak az az ága, amely az Egyesült Államok keleti partjaitól tart az Atlanti-óceán északi részére, „meghibásodott” és a meggyengült áramlat miatt a meleg víz a spanyol és francia partoknál halmozódik fel.
Levermann hangsúlyozta, hogy a felmelegedés súlyos hatást gyakorol az óceánok ökoszisztémáira, amelyek sokkal érzékenyebbek a változásokra, mint a szárazföldi élőhelyek.
„Le kell állnunk a gáz, az olaj és különösen a szén elégetésével, mert a légkör hőmérséklete még hosszú ideig nem fog csökkenni, miután leálltunk a szén-dioxid-kibocsátással” – figyelmeztetett a szakember.
(Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: Yann Avril / Biosphoto via AFP)
