A szabály betartása ösztönzi az embereket a maszkviselésre, mintsem a társadalmi felelősségvállalás

A világjárvány kezdetén a nyugati világ nagy része hasonlóan járt el a Covid-19 elleni küzdelemben. A járványkitöréseket lezárásokkal kezelték, a nemzetközi utazásokat erőteljesen korlátozták, a társadalmi távolságtartást, a kézmosást és a maszkviselést erősen ösztönözték – ha épp nem is törvényileg írták elő) –, írja a CNN. Azonban a pandémia kezelése ma már országonként nagyon eltérő, a szájmaszk csak egy példa arra, hogy a világ egyre inkább széttagoltan közelíti meg a Covid-19-et – teszik hozzá.

A maszkok mögött álló tudomány meglehetősen világos, és a világjárvány során csak még szilárdabbá vált. Tanulmányok kimutatták, hogy a maszkok jelentősen csökkentik a koronavírus átvitelének esélyét és egyes maszktípusok segíthetnek megelőzni, hogy viselőjük elkapja a vírust. Ennek ellenére több országban még mindig viták folynak a használatukról és egyes régiókban nemrégiben megszüntették a viselésükre vonatkozó előírásokat zsúfolt helyeken is.

„A maszkok továbbra is a megosztott társadalom szimbólumai, azok között, akik úgy érzik, hogy túlságosan korlátoztuk a védekezést, és azok között, akik úgy érzik, hogy nem avatkoztunk be eléggé a világjárvány idején” – mondta Simon Williams, a walesi Swansea Egyetem Covid-19 viselkedéskutatójának vezető előadója a CNN-nek.

Egy újabb téli világjárvány kilátásba helyezésével néhány országban küzdenek a maszkok használatához való visszatéréshez. Ellenállásba ütköznek a végtelenül vegyes üzenetekbe belefáradt emberek részéről és sok szakértő attól tart, hogy azokban az országokban, ahol a szabályokat már enyhítették, a rendeletek újbóli bevezetése már egy bonyolultabb folyamat lehet.

„A maszkok segítenek kiszűrni az aeroszolt (spórák, pollenek, dohányfüst, korom stb.) amely a légutainkban keletkezik, amikor lélegzünk vagy beszélünk. (Ezek) a leghatékonyabban a nagyobb aeroszolrészecskéket, és kevésbé hatékonyan a legkisebbeket szűrik ki” – foglalta össze a maszkhasználat tudományos mechanizmusát Bryan Bzdek, a Bristoli Egyetem Aeroszol Kutatóközpontjának kutatója. „Ez koncepcionálisan hasonlít az autóvezetéshez, amikor sok rovar van a környéken - a nagyok hajlamosak a szélvédőnek ütközni, míg a kicsik követik a kocsi körüli légáramlást” – mondta.

Most azonban, annak ellenére, hogy az arcmaszkokkal kapcsolatos tudományos kutatások csak bővülnek, az országok különböző irányokba haladnak.

Az Egyesült Államokban Joe Biden elnök a maszkokat a Covid-19-re adott válaszlépések egyik fő pillérévé tette. Kormánya követte az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjainak útmutatását a maszkokra vonatkozó ajánlásokról, előírva azokat a szövetségi ingatlanokon, ösztönözve az iskolákat a maszkok használatára.

Több állam részéről azonban akadályokba ütközött. Legutóbb Biden oktatási minisztériuma keveredett csatába Florida oktatási minisztériumával, miután az úgy döntött, hogy:

csökkenti egyes iskolai körzetek támogatását, amiért azok megkövetelik a maszkok viselését.

Európában a maszkokra vonatkozó előírások még akkor is normává váltak, amikor több országban is ellenőrzés alá vonták a Covid-19-es megbetegedéseket és kórházi eseteket, és szigorúbb szabályokat vezettek be az olyan beltéri helyeken tartózkodó oltatlan emberekre, mint az éttermek és bárok.

Spanyolország például előírja a maszkok használatát beltéren, ha a társadalmi távolságtartás nem lehetséges. Franciaország nemrégiben feloldotta a kültéri maszk viselésére vonatkozó követelményt, de a szabály továbbra is érvényben marad a zárt terek esetében. Az olaszok pedig továbbra is kötelesek eltakarni az arcukat bent vagy a tömegközlekedési eszközökön.

Angliában azonban, annak ellenére, hogy nyár óta makacsul megugrott az esetek száma, már nem követelik meg, hogy az emberek bárholis eltakarják az arcukat. Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanis a “személyes döntésre” bízza a dolgot.

Azonban a maszkok mögötti pszichológia nem ilyen egyszerű. Szakértők szerint az, hogy a legtöbb ember visel-e maszkot, nagyban függ az érvényben lévő szabályoktól.

„Úgy tűnik, hogy az arcmaszk viselésének minden okát tekintve a törvények jelentik a legnagyobb befolyást. Egy magatartás kötelezővé tétele segít jelezni, hogy az fontos”

– mondta Ivo Vlaev, a Warwicki Egyetem viselkedéstudományi professzora.

„A maszk viselése olyan viselkedés, amelyet valóban a társadalmi normák – vagy a társak nyomása – befolyásol és így egy olyan környezetben, ahol a maszkok viselése már nem kötelező, az befolyásolhatja a többieket, hogy ők se viseljék a sajátjukat”.

Williams elmondta, hogy kezdetben meglepte, hogy az elmúlt hónapokban az emberek milyen gyorsan felhagytak a maszkok viselésével az Egyesült Királyságban. „Ez valójában a vegyes üzeneteknek köszönhető, amelyeket sokan úgy érzik, hogy a kormányzat közvetített” – tette hozzá. „Sok európai országban következetesebb politikát folytatnak a maszkok viselésével kapcsolatban, így ez idővel szokássá teszi a maszkviselést” – jegyezte meg a viselkedéstudományi professzor.

A brit kormány most próbatétel elé néz, amikor megpróbálja újra ösztönözni a maszkok viselését, törvényi támogatás nélkül, mivel a tél közeledtével egyre több az eset.

Sajid Javid, az Egyesült Királyság egészségügyi minisztere nemrégiben felszólította az embereket, hogy bizonyos helyzetekben viseljenek maszkot, hogy elkerüljék a jövőbeni korlátozásokat. De kénytelen volt elismerni, hogy teljesen jogos a nyilvánosság passzív reakciója, mikor a törvényhozók órákkal korábban arcvédő nélkül jelentek meg az alsóházban – írja a CNN. 

(Kiemelt kép: 2020.10.13. - Lány, aki maszkot viselve nyúl a sablonokért egy osztályteremben. Fotó: Kelly Sikkema / Unsplash. A kép csak illusztráció.)