Megjelent az Írás
Mint annak idején Babilonban. A falon: mene, mene, tekel, ufarszin. Megmérettél és könnyűnek találtattál.
Megjelent, mert nem tisztelték, de káromolták az Istent. Sokáig nem jelent meg. De egyszer csak megjelent.
Az Írás egyszer megjelenik mindenütt, ahol a Jog nem uralkodik, hanem szolgál. Ahol a Törvényt nem tisztelik, hanem értelmezik. Ahol az Erkölcs megfélemlítve hallgat. Megjelenik ott is, ahol kézből etetett „magánszorgalmú ebek” csaholnak, loholnak. Megjelenik mindenütt, ahol a Hamisság torz vigyorral táncol az Igazság hasán. Ott is, ahol a Tisztesség báránya zsákmányul esik a Kapzsiság hiénájának. Megjelenik mindenütt, ahol a Vakhit gonosz csapdájában tehetetlenül vergődik az Értelem. Megjelenik, ahol hamisak a próféták, ahonnan az igazak menekülnek.
Megjelenik ott, ahol az írástudók árulókká váltak. Megjelenik, ahol a Tükör már nem mutat igaz tükörképet.
Megjelenik ott, ahol kéjjel, orozva szobrot kilopnak, megjelenik ott, ahol éjjel, orozva szobrot belopnak. Megjelenik ott, ahol fogdmegek vigyázzák a véleményedet. Megjelenik ott, ahol digivizslák figyelik minden lépésedet.
Megjelenik ott, ahol egyszerre retrobűnös lettél, megjelenik ott, ahol a jövődtől félhetnél.
Megjelenik ott, ahol jól érezhetnéd magad, de nem hagyják, és megjelenik ott is, ahol ezt már tovább nem akarják.
Megjelenik mindenképpen ott, ahol Példakép csak egy lehet, ahol mindent csak egy Akarat mozgathat, ahol mindenkire csak egyetlen szabály érvényes: szolgálj!
Megjelent az Írás minap a Szabadság téren. Ott, ahol a Hamisságnak emelkedik szobra, ahol véleményedet fogdmegek vigyázzák. Ott, ahol jól is érezhetnéd magad, de nem hagyják.
Ott, ahol mindennap ezt sokan nem akarják.
Megjelent az Írás: Fejétől bűzlik a hal.
Kuthi Csaba,
Tállya
