Időjárás – Rég volt olyan kemény telünk, mint idén lesz

A Csendes-óceánon zajló folyamatok még több tízezer kilométeres távolságból is befolyásolhatják az európai időjárást, és ha az események nem jól alakulnak, akkor még akár hideg telünk is lehet, ami ilyen energiaárak mellett kifejezetten rossz hír – írja az rtl.hu a Severe Weather Europe (SWE) friss téli előrejelzése alapján.

Ugyan a hosszútávú előrejelzések nem alkalmasak arra, hogy napi, vagy heti bontásban jussunk információhoz, és ezek alapján tervezzük a téli síelést vagy a szánkózást a hegyekben, arra azonban jók, hogy megbecsüljék, egy adott hónapban vagy évszakban mely térségekben lehet a sokéves átlagnál melegebb vagy hidegebb, csapadékosabb vagy szárazabb az idő. A hosszútávú előrejelzések csak a legnagyobb méretű légörvények, a ciklonok és anticiklonok átlagos helyzetét képesek figyelembe venni. E szerint: az évszakban Közép-Európában az északnyugati áramlás lesz meghatározó, és a gyors frontátvonulások lehetnek többségben.

Úgy tűnhet, hogy ezek teljesen használhatatlan információk, de ha a gáztározók feltöltéséről kell a várható átlaghőmérséklet alapján határozni, máris hasznossá válnak a számok. Érdemes azt is tudni, hogy az elmúlt telek hőmérséklete jócskán eltért attól, amit átlagosnak nevezünk, méghozzá természetesen pozitív irányban. Az előző szezon például 1,7 Celsius-fokkal, a tavalyelőtti pedig 2,5 °C-kal volt melegebb, mint az átlag. Ha tehát azt mondjuk, ennél hidegebb tél jöhet, akkor az még mindig nem jégkorszakot jelenti, hanem olyan időjárást, ami nagyjából megfelel annak, amit elvárnánk. 

A Csendes-óceán ugyan nagyon messze van, mégis ez a víztömeg teszi ki a bolygó felületének harmadát, ráadásul itt alakulnak ki a legtartósabb és legnagyobb befolyással bíró hőmérsékleti anomáliák. A leghíresebb ilyen az ENSO jelenségkör, amely a sokak által ismert El Niño és a kevesebbek által emlegetett La Niña állapotok váltakozását jelöli. Előbbi esetben az Ausztrália és Dél-Amerika közötti, az Egyenlítőhöz közeli vízfelszín hőmérséklete magasabb a szokásosnál, utóbbi esetén pedig alacsonyabb.

Jelenleg zsinórban a harmadik hidegperiódus zajlik, ami viszonylag ritka, ráadásul jelentős hatást gyakorol több kontinens időjárására is.

Ismerve a La Niña időszakban jellemző légköri viszonyokat és átnézve a friss hosszútávú előrejelzéseket, az SWE meteorológusai arra jutottak, hogy Európában az idei tél hőmérséklete közelebb lehet az átlagoshoz, mint az előzőek.

Magyarul hidegebb lesz, mint amit az elmúlt években megszokhattunk.

A legmelegebb régiók a kontinens keleti és északi részein lehetnek, míg a középső és nyugati országok kissé hűvösebb időre készülhetnek. A csapadék is átlagosnak látszik, a Földközi-tenger vidékén lehet belőle több, ami egyébként hazánk szemszögéből nem lenne rossz forgatókönyv. Nem mindegy persze, hogy hogyan is jön ki ez a bizonyos átlag, hiszen az extrém hideg és az extrém meleg váltakozásának átlaga ugyanaz, mintha végig kellemes, kiegyenlített időnk lenne. Ahogy arról már korábban is írtunk, a potenciálisan gyenge poláris örvény miatt a hektikus, változékony időnek van nagyobb esélye, ami hidegbetöréseket és intenzív felmelegedéseket hozhat magával. Ilyenkor ugyanis a gyenge sarkvidéki magassági szelek kevésbé képesek „csapdázni” a fagyos légtömegeket, így a „hűtő ajtaja gyakrabban kinyílhat”. Az tehát talán látszik, hogy az idei tél jellegét több tényező összejátszása alakítja majd ki, de annyi talán már most is látszik, hogy olyasmivel állhatunk szemben, amire nem biztos, hogy Európa fázó lakossága vágyik.

(Kiemelt képünk: Jégtáblák között halad a magyar Jégtörő XI. hajó a Dunán a horvátországi Dálya térségében 2017. január 17-én. Óriási károkat okoztak a Dunán úszó jégtáblák a Duna horvát-szerb szakaszán, ezért a jégdugók feltörésére Magyarország két jégtörő hajót küldött a térségbe. A háttérben a Jégtörő VI. hajó látható. MTI Fotó: Molnár Edvárd)