Hogyan gyógyítható a gyomorfekély és a reflux?

A gyomor- és nyombélfekély ma népbetegségnek számít Magyarországon, jellemzően a felnőtt lakosság 10 százalékánál jelenik meg valamikor az élete folyamán – mondta a 168 Órának a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa, dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus, belgyógyász. A fekélybetegségek minden életkorban előfordulhatnak, de a gyomorfekély leggyakrabban 45-70 éves kor között alakul ki. A nyombélfekély néhány évvel korábban, 30-50 éves kor között a leggyakoribb. Férfiaknál valamivel gyakrabban találkozunk a fenti betegségekkel, mint a nőknél.

2013. szeptember 4., 12:06

A szakorvos ezúttal a pepticusról, azaz savhoz köthető fekélyekről beszélt a 168 Óra online Praxis rovatának. Dr. Szőnyi Mihály elmondta: a gyomor vagy nyombél nyálkahártyájának károsodása következtében „seb” alakul ki a gyomorban vagy a patkóbélben.

A peptikus fekélyeknek két nagy csoportját különítjük el: a helicobacter pylori okozta és a nem helicobacter okozta fekélyeket.

A helicobaktérium egy igen gyakori kórokozó, sok ember gyomrába már a szülés folyamán bekerül. Évtizedekig „észrevétlenül” élhet a számára kedvező savas közeget biztosító gyomorban, hosszú ideig tünetmentes lehet, gyakran sosem derül fény a helicobacter jelenlétére.

A helicobacter fertőzésre vissza nem vezethető fekélyek egy nagy csoportját az úgynevezett nem szteroid típusú gyógyszerek okozzák. Ezek a szerek meggátolják, hogy a gyomor természetes védő mechanizmusai állandóan aktívak maradjanak, a védő barrier újraképződjön.

A fekélyek tünetei a gyomor, gyomorszáj körüli fájdalom, állandó éhségérzet, éjszakai felhasi fájdalom, hányinger, hányás. Amennyiben nem fedezik fel és kezelik időben, nyombél-, illetve gyomorvérzés alakulhat ki.

Szőnyi doktor szerint a biztos diagnózis felállításához kórházban végzett gyomortükrözésre van szükség. A bakteriális fertőzés kizárása vagy igazolása céljából lehetőleg minden esetben mintát vesznek a gyomorból. Mivel a helicobaktériumok nem szétszóródva mindenütt, hanem csoportosan helyezkednek el a gyomorban, ajánlatos 2-3 helyről is biopsziás mintát venni.

Ha a bakteriális fertőzés igazolódik, a helicobactert antibiotikumokkal próbálják meg kiirtani, emellett savcsökkentőt adnak a betegnek. A baktérium sikeres kiirtásáról később egy kifújásos, úgynevezett UBT teszt segítségével győződnek meg. Gyomorfekély esetén újabb endoszkópos vizsgálatokra van szükség. A fekély szanálódásáról ismételt vizsgálattal kell meggyőződni. A gyomorfekély ugyanis kis százalékban, de daganatosan átalakulhat. Ez a folyamat a precíz követéssel időben megállítható, szükség esetén műtétre küldhetjük a beteget – mondta a szakorvos. Nyombélfekély esetében nincs szükség az endoszkópos vizsgálatokra, tartós gyógyszeres kezelés és a helicobacter pylori kiirtása a választandó megoldás.


A szakember szerint műtétre nagyon ritkán kerül sor, a fekélyeket ma már sikeresen tudják kezelni ún. PPI-, savképzést gátló gyógyszerekkel, illetve antibiotikumokkal. A diéta minden esetben elengedhetetlen.

A fekélyekkel némiképp rokonságot mutató betegség a reflux, amikor a gyomorból visszáramló savas vagy lúgos gyomortartalom hatására a nyelőcsőben gyulladás jön létre. Reflux esetében a jellemző tünetek a szegycsont mögötti égő érzés, a gyomortáji fájdalom. A reflux hátterében a nyelőcső komplex motilitási zavara áll: vagy a nyelőcső öntisztító, perisztaltikus mozgása lassul le, és/vagy a nyelőcső és a gyomor közötti izom nyomása csökken, és/vagy a savtermelés fokozódik.

A refluxot a fekélyekhez hasonlóan, PPI- és motilitást fokozó gyógyszerekkel és kiegészítő diétával kezelik. Ez utóbbinál javasolják, hogy a beteg ötször egyen napközben, alkalmanként csak kisebb mennyiséget. Ne fogyasszon zsíros és fűszeres ételeket, illetve paradicsomot, paprikát, hagymát, csokoládét és citrusféléket, kevés kávét és alkoholt igyon.

Mind a fekélybetegségek, mind a refluxbetegség jól és biztonságosan diagnosztizálható, gyógyítható, kezelhető.

A fenti panaszokkal küzdő páciensek a legkorszerűbb és legprecízebb kezelés céljából forduljanak szakorvoshoz. A teljes gyógyulás csak így garantálható – hangsúlyozta dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus, belgyógyász, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa, .

40 éve egy török fiatalember majdnem megölte II. János Pál pápát. Bár a tettes, az akkor 23 éves Mehmet Ali Agca egészen 2010-ig börtönben ült, az indítékára máig nem derült fény, egymásnak ellentmondó vallomásai közül egyik sem volt bizonyítható.