Felmelegedés: a Tower és a Szabadság-szobor is víz alá kerülhet

Az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmány a tengerszint várható emelkedését kétezer éves időintervallumban modellezte. Ben Marzeion, az Innsbrucki Egyetem Meteorológiai és Geofizikai Intézetének kutatója és Anders Levermann, a potsdami Klímakutató Intézet munkatársa azt is megvizsgálta, hogy az UNESCO-világörökséget mely régiókban veszélyezteti az ár a következő évszázadokban.

A világ éves középhőmérséklete már most is majdnem egy Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtt volt. Ha az iparosodás előttihez képest három fokkal melegebb lesz, akkor a világ kulturális örökségének egyötöde, 136 hely kerül hosszú távon víz alá. A választott hosszú – kétezer éves – időtartam lehetővé tette, hogy múltbéli jelenségekkel is összevessék az előre jelzett adatokat. Mintegy százezer évvel ezelőtt, a legutóbbi meleg időszakban például a tenger szintje körülbelül 5-8 méterrel volt magasabb a mainál, ez pedig megfelel a modellkísérletben 1-2 fokkal magasabb hőmérséklet mellett kapott eredményeknek.

Ha három fokot melegszik a Föld éghajlata, akár 12 ország is elveszítheti mai területének több mint felét, körülbelül 30 ország pedig egytizedét. A veszély mindenekelőtt a Csendes- és az Indiai-óceán, illetve a Karib-tenger szigetállamait, Délkelet-Ázsia sűrűn lakott partvidékét és Floridát fenyegeti. A világ mai népességének hét százaléka él olyan területeken, melyek háromfokos melegedés esetén víz alá kerülnek. Ha ma emelkedne ennyit a vízszint, több mint hatszázmillió embernek kellene új otthont keresnie.

Ha a tenger szintje egyszer ilyen magas lesz, elborítja az ókori Pompeji és Karthágó ásatásait, az olaszországi Amalfi-partvidéket, Isztambul, Nápoly, Amszterdam, Szentpétervár és Dubrovnik történelmi belvárosát, a pisai Dóm teret és a ferde tornyot, a Húsvét-szigeteket, az amerikai Szabadság-szobrot, a sydneyi operaházat, a londoni Towert, a westminsteri apátságot és Velencét is.