Először végeztek agyműtétet robottal Magyarországon
A Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába, a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Ez volt az első ilyen beavatkozás nem csak Magyarországon, de az egész Kelet-közép-európai régióban is – áll a Nemzeti Agykutatás Program honlapján.
Április 20-án a világ egyik legfejlettebb idegsebészeti robotja, a ROSA közreműködésével operáltak meg egy Parkinson-kóros, 70 éves férfit. A műtétet Erőss Loránd idegsebész, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője végezte. A páciens tünetei már a műtét alatt megszűntek, jelenleg is jól van.
A Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek olyan agyi pacemakerek, amik folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.
A beavatkozás előtt neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, hogy pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeket a behatolási irányokat kell a valóságban is alkalmazni, amihez igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség. Ebben jelent hatalmas segítséget ROSA, ami egy programozható, automatizált célzókészülék. Kapcsolatot teremt a műtéti terv háromdimenziós agymodellje és a műtőben fekvő beteg valódi agya között.
Előnyeit az is mutatja, hogy például egy 10–12 órás epilepsziaműtétet képes 3 órára rövidíteni a robot.
A műtéten részt vett Stephan Chabardes, a Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzora, aki Michael Schumachert is műtötte. A Grenoble-i intézet a világ egyik vezető idegsebészete, és a ROSA-t kifejlesztő francia Medtech cég egyik referenciaintézménye.
A robot beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap pályázatából finanszírozták, összesen 1,2 milliárd forint értékben.