Butul az emberiség?
A javuló életkörülményeknek, étkezésnek és a technológiai újításoknak hála, az 1950-es évektől közel fél évszázadon keresztül az átlagos intelligenciahányados folyamatosan emelkedett. A legfrissebb kutatások szerint azonban nemrég megfordult a tendencia.
Dániában például a fiataloknak tizennyolc éves korukban intelligenciatesztet kell kitölteniük a katonai szolgálat miatt, ez azt jelenti, hogy évente harmincezer embert vizsgálnak ugyanazokkal a feladatokkal. A dán teszten elért eredmények 1998 óta észrevehetően csökkentek. Hasonló tendenciát figyeltek meg több más országban, így például Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Kínában is. Egyes magyarázatok szerint a mai ember válláról nagyon sokat levesz a fejlett informatika, ezért kevesebbet kell gondolkodnia.
Kecskés István, a Nagy Diák IQ-teszt nevű vetélkedőt szervező egyesület elnöke szerint egyrészt aggasztó a világszerte észlelhető tendencia, másrészt a versenyükön tavaly résztvevő tizenötezer fiatalból háromezren értek el 120 pont feletti eredményt. Ez a 20 százalék jutott tovább a következő körbe, ahol hatszázan teljesítették a 130 pontos szintet. A döntőben háromszáz diák versenyzett, akik „elképesztően” okosak voltak – fogalmazott Kecskés István. A versenyt szervező DUE-Médiahálózat diákújságíró egyesület elnöke hozzátette, természetesen ez önkéntes részvételen alapuló verseny volt, az eredményei nem reprezentatívak.
Szvetelszky Zsuzsa szociológus szerint nem az intelligenciatesztek kidolgozásakor kezdődött a világtörténelem, jól tudjuk, hogy korábban a bibliaismeret volt az egyik olyan tantárgy, amely meghatározó képet adott arról, ki hogyan „állt helyt” szellemileg. Például az 1980-as évek embere azonban valószínű megbukott volna a néhány évtizeddel azelőtt kötelező bibliaismereti teszten. Másfelől ma már az érzelmi és szociális intelligenciának is nagyon komoly mérőeszközei vannak, és tudjuk, hogy a boldogságot vagy más közös emberi célokat, nem feltétlenül a mérhető intelligencia segítségével lehet elérni.
Gyarmathy Éva pszichológus a romló IQ-teszt eredményekre azt mondta, soha nem egy oka van egy jelenségnek. A mai ember más helyzetben van, mint a korábbi generációk, a képességvizsgálatok is azt mutatják, hogy valamiben jobbak a mai gyerekek, mint a régiek, más teszten pedig már át nem mennek. Azt is tudni kell, hogy – amellett, hogy az olvasás rendkívüli módon fejleszti a gondolkodást – az interneten való böngészés több agyterületet mozgat meg, viszont egészen másokat.
Ezen kívül, a sok inger miatt, a mai emberek figyelme is megváltozott. Bizonyos teszteket azért nem tudnak kitölteni a fiatalok, mert nem tudnak olyan kitartóan egy feladatra figyelni. ugyancsak fontos probléma manapság, hogy miközben vannak rettentő okos fiatalok, van egy hatalmas, több szempontból, így az oktatásban is hátrányt szenvedő tömeg is, amely lemarad.
