Egy harvardi tudós szervez expedíciót az első csillagközi térből érkezett meteor a felfedezésére
Várhatóan már nyáron útnak indul az a tudományos expedíció, amely az ismert harvardi fizikus, Avi Loeb vezetésével akarja felkutatni a 2014-ben Pápua Új-Guinea partjai közelében a Csendes-óceánba hullott, csillagközi térből érkezett objektumot.
Loeb professzor hipotézise szerint elképzelhető, hogy egy mesterséges, földönkívüli tárgy darabjai fekszenek a Manus-sziget közelében az óceán fenekén. A tudós az objektum darabjainak felkutatására 1,5 millió dolláros (538 millió forintos) költségvetésű expedíciót szervez – számolt be róla pénteken a The Guardian. Loeb 2019-ben állapította meg, hogy az objektum a Naprendszeren kívülről érkezhetett. Ez volt az első csillagközi térből érkezett meteor, amelyet valaha észleltek. Loeb szerint a meteor csillagközi eredetét 2022 áprilisában az amerikai védelmi minisztérium űrparancsnoksága is megerősítette egy NASÁ-nak küldött dokumentumban.
Vajon természetes vagy mesterséges eredetű?
Loeb és kutatócsoportja azt is megállapította, hogy a NASA földközeli objektumokról vezetett katalógusában szereplő 272 meteornál keményebb volt az óceánba csapódott objektum. A kéthetesre tervezett expedícióval a meteor darabjait akarják felkutatni a 1,7 kilométer mélységben lévő tengerfenéken. Ugyanis a töredékek elemzésével megállapítható lenne, hogy az objektum természetes képződmény vagy mesterséges eredetű.
A hajós expedíció legénysége mágnesekkel, kamerákkal és reflektorokkal felszerelt eszközt húz majd az óceán fenekén. A kutatást egy 10 kilométerszer 10 kilométeres területen végzik. Loebék arra számítanak, hogy az objektum acél keménységű volt, és ezért akár több tucatnyi egy centiméternél nagyobb szilánkot is fognak találni.
Galileo Projekt
Loeb nem zárta ki, hogy kudarcot vallanak. De mint hangsúlyozta: a rendkívüli állításokat rendkívüli bizonyítékokkal kell alátámasztani. Avi Loeb 2021 nyarán számolt be az úgynevezett Galileo Projekt indulásáról, amely többek között az azonosítatlan repülő tárgyak felderítésével foglalkozik. A fizikus szerint, mivel kiderült, hogy nagy számban fordulnak elő Föld-szerű bolygók a galaxisban, „többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak lehetőségét, hogy már előttünk léteztek technológiailag fejlett civilizációk”.
A projektben a Princetoni Egyetem, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), az angliai Cambridge-i Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói is részt vesznek. A Galileo Projekt céljai közé tartozik azoknak az objektumoknak a vizsgálata is, amelyek a csillagközi térből „látogatnak el” a Naprendszerünkbe.
(Kiemelt képünk: Az Európai Déli Obszervatórium által 2017. november 20-án közzétett képen az Oumuamua nevű első csillagközi aszteroida illusztrációja látható. Fotó: M. Kornmesser / Európai Déli Obszervatórium / AFP)
