A bárányhimlő védőoltással megelőzhető
A bárányhimlő heveny, ragályos, hólyagos kiütésekkel, lázzal járó megbetegedés, melyet vírus okoz – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának dr. Béres Zsuzsanna járványügyi szakorvos. A legtöbb megbetegedés ősszel és télen fordul elő. Cseppfertőzéssel terjed leginkább, és minimum 14 nap szükséges a tünetek kialakulásához. Magyarországon évente közel ötvenezer eset fordul elő.
A betegség lefolyása előre prognosztizálhatatlan: lehet egészen enyhe, azonban okozhat komoly szövődményeket is. Ha minden gyermek megkapná a bárányhimlő elleni védőoltást, a központi idegrendszeri vírusos megbetegedések közel 29 százaléka megelőzhető lenne.
Itthon 2005-2006-ban a bárányhimlővel összefüggésbe hozható kórházban ápolt betegek száma meghaladta az ezerhatszázat. A betegség után egy-két hónapig a szervezet fogékonyabb a fertőzésekre, ilyenkor az immunrendszer csökkent működésű. A közösségi járványok leginkább a kisiskolás korig jellemzőek. Hazánkban 12 éves korig a populáció 85-90 százaléka átesik a fertőzésen. Kamaszkorban, felnőttekben a bárányhimlő súlyosabb klinikai formában zajlik, komplikációk 30-40 százalékkal gyakrabban fordulnak elő.
A szervezetben még hosszú évekig jelen lehet a vírus a gerincoszlop melletti idegdúcokban, és az immunrendszer gyengülésével – főleg idősebb korban, daganatos megbetegedés, AIDS, kemoterápia esetén – a fertőzés övsömör formájában reaktiválódhat.
Terhesség alatt a megbetegedés különösen veszélyes lehet a kisbabára nézve az első trimeszterben, illetve a születést megelőző néhány napban. A leendő édesanyát leggyakrabban a közösségbe járó gyermeke fertőzi meg. A bárányhimlő vírusa a méhlepényen át a magzatba jut. Ilyenkor spontán vetélés, halvaszülés és 2-3 százalékban gyógyíthatatlan, úgynevezett veleszületett bárányhimlő-szindróma alakulhat ki. Jellemző tünetei: szellemi retardáció, epilepsziát okozó idegrendszeri fejlődési rendellenesség, súlyos látászavar, végtagfejlődési rendellenességek. Az újszülött kori bárányhimlő akkor fordul elő, ha az anya a szülést megelőző napokban fertőződik. Ilyenkor a csecsemők 30 százaléka nem éli túl a vírussal történő találkozást.
Az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia javaslatára az USA-ban 1997-óta a bárányhimlő elleni oltás kötelező a gyermekek számára. (Az amerikai példát azóta a világ több országa is követte.) Így jelentősen mérséklődött minden korosztályban a megbetegedések száma az úgynevezett nyájimmunitás következtében, ami azt jelenti, hogy az oltottak védik az oltatlanokat is.
Hazánkban az oltóanyag 1998-óta elérhető. Az oltás 2003-óta javasolt. Optimális esetben azok számára, akik még nem vészelték át a betegséget, és szeretnének kisbabát, a védőoltásnak a családtervezés részévé kellene válnia. Viszont terhesen már nem javasolt az oltás felvétele. A vakcina kilenc hónapos kortól adható: két adagra van szükség, és legalább négy hétnek kell eltelnie a két szúrás között.
A beteg emberrel történt kontaktus esetén az első 72 órában beadott védőoltás megakadályozhatja a betegség kialakulását, illetve mérsékelheti annak lefolyását. Csökkent immunitás esetén is javasolt az oltás.
Az övsömör ellen is létezik védőoltás, ez elsősorban az ötven év felettieket érinti, hiszen ennek a betegségnek az előfordulása ebben a korosztályban mutat jelentős emelkedést. Több nemzetközi ajánlás is javasolja ennek az oltásnak a felvételét életkorhoz kötötten – mondta el a 168 Óra Online Praxis rovatának dr. Béres Zsuzsanna járványügyi szakorvos.
