Varga: közművek piaci alapon
Magyarország, a hajdani éllovas, immár csak közepes helyen van a listán, amely a német gazdaság beruházási hajlandóságát méri Közép-Kelet-Európában. A Német-Magyar Gazdasági és Iparkamara idei jelentése szerint mindenesetre a gazdasági helyzetet, az üzleti környezetet illetően „némileg javult” Magyarország pozíciója, de a külföldiek az átláthatatlan közbeszerzéseket, a bürokráciát illetően inkább romlást tapasztalnak.
A térség 20 országában több, mint 1.400, német és más országbéli (köztük magyar) vállalatvezető véleményét összegzi a felmérés. A beruházásra leginkább alkalmas országok rangsorában Magyarország, a rendszerváltás utáni éllovas, e pozícióját továbbra sem tudta visszaszerezni: míg 2006-ban még az 5. helyen állott, 2012-re a 13.-ra csúszott, tavaly pedig a 9. helyre került, Lengyelország, Csehország, a balti államok, Szlovákia és Horvátország mögött. A befektetési készség mindenesetre javult, a befektetők 75 százaléka választaná ismét Magyarországot. Ennek tükrében a Kamara szerint idén 2.2 százalékos növekedés várható.
A jelentés változatlanul jónak értékelte a munkavállalók képzettségét, azt, hogy új Munkatörvénykönyv „rugalmas”. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki rendhagyó módon maga is részt vett a Kamara sajtóértekezletén, azt mondta: a munkajogi rendezéssel közelíteni kívántak a szakértő bizottság elnökéről, Peter Hartzról elnevezett német törvényekhez. (E máig vitatott, a szociális ellátásokat drasztikusan csökkentő jogszabályokat Gerhard Schröder kancellár (SPD) nagykoalíciós kormánya vezette be, a 2000-es évek első felében).
Vargha a kérdésre, mi várható a közbeszerzések vitatott kérdésében, miután a külföldiek nem hogy javulást, inkább romlást tapasztalnak, közölte: azokat jelentős részben nyerik külföldi cégek – mindenesetre várhatóan már idén felülvizsgálják a szabályozást. A másik, külföldi cégeknél sok vitát kiváltó ügyben, a közműcégek jövőjét illetően annyit mondott hogy „piaci alapú megoldásra törekszenek.” A miniszter egyébként érezhetően fontosnak tartotta, hogy méltassa a külföldi, elsősorban a német cégek szerepét a magyar gazdaságban. Az előbbiek adják a nemzeti jövedelem, a beruházások felét, a feldolgozóipar termelésének három negyedét s az ipari megrendeléseknél „a magyar ipar teljes kapcsolatban áll a némettel.
„Stratégiai megállapodásokat” régebben Magyarországon működő, ezernél több embert foglalkoztató vállalatokkal köt a kormány -olyanokkal, amelyek további beruházásokra készülnek, adott esetben állami támogatással, mondta a miniszter. A kérdésre, mikor hozzák e szerződéseket nyilvánosságra, azzal válaszolt, hogy egy részük üzleti titkokat tartalmaz, ezért nem lehetnek nyilvánosak.
Míg a kamara az elmúlt 2-3 évben ismételten és határozottan bírálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, elnöke, Dale A. Martin tartózkodott elődjeinek bírálataitól s a helyzet legalábbis részleges javulására hivatkozva pozitív hangot ütött meg: „kedvező irányzatok látszanak a magyar gazdaságban, ezeket lenne szükséges stabilizálni, megerősíteni. A nemzetközi összehasonlításban elvesztett pozíciókat azonban csak lépéséről-lépésre lehet visszaszerezni”.
Dirk Wölfer, a jelentés készítője hangsúlyozta, hogy felmérésük szerint a politika nem játszik érdemi szerepet abban, hogy ítélik meg helyzetüket a külföldi cégek. Több, mint a felük úgy nyilatkozott, hogy a választások kimenetele nem, vagy alig befolyásolja beruházási terveiket. Azoknál pedig, akiknek nem volt mindegy az eredmény, az egyik vagy másik politikai oldaltól várt hatás kiegyenlítette egymást.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger – mania.huhonlapon
