Felmérés: a többség ingyenes tesztet akar

A fiatalok inkább elfogadják a hatósági árat, mint az idősek.

2020. szeptember 18., 18:34

Szerző:

Az újság számára a Pulzus Kutató készített közvélemény-kutatást arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a hatósági árazás ötletével, amelyből látszik, hogy az emberek valamivel több mint negyede tartja ezt csak elégséges kormányzati lépésnek. A képet árnyalja az is, hogy a reprezentatív mintavételes felmérés akkor készült, amikor még az összeg nagysága nem is volt ismert. Hat százalék szerint a piacra kellene hagyni az árazás kérdését, míg 61 százalék, a túlnyomó többség úgy véli, hogy teljesen ingyenesen kellene biztosítania az államnak a vizsgálatokat.

Ugyanígy nagy differenciák a korcsoportok szerinti eloszlásban sem látszanak: talán meglepő, de a fiatalok között a legnagyobb az aránya a hatósági árazást támogatóknak, nekik 29 százalékuk tartja ezt elégséges megoldásnak, míg az idősek között csak 26 százalék van ezzel így. Utóbbi csoportban a legnagyobb azoknak a részesedése, akik nem tudnak véleményt alkotni a kérdésről, de náluk is csak 8 százalék. Viszont két százalékon belül van (60-62 százalék) minden korosztálynál az ingyenességet támogatók aránya.

Orbán Viktor miniszterelnök épp egy hete, szokásos reggeli rádiós, kérdezz-felek jellegű tájékoztatójában mondta el, hogy a nemzeti konzultációt visszaküldő 1,8 millió ember akarata szerint szervezik az ország védekezését. Akkor arról beszélt, hogy az emberek egyértelműen azt akarják, hogy az ország ne álljon le, működjön tovább a gazdaság. Lényegében ez annak kimondása volt, hogy most elmaradnak a tavaszihoz hasonló szigorú intézkedések, és ahogy Svédországban, a maszkviselés, a higiéniai és társadalmi távolságtartási szabályok lakossági betartásától várják a koronavírus-helyzet kezelését.

Ez viszont a skandináv országban tömeges teszteléssel párosult, ahol ugyan 95-100 korona (35-40 ezer forint) környéki árakat kértek a magánlaborok a PCR-tesztekért, már az enyhébb tüneteket mutatókat is kivizsgálják ingyenesen, állami keretek között.

A felmérés további részletei a Napi.hu cikkében olvashatók.

 

 

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.