Orbánék és az offshore: kétarcú küzdelem
Orbán Viktor újfent az offshore-pénzek hazahozatalának fontosságát hangsúlyozta egy rendezvényen. A kormányzat intézkedései azonban kétarcúak. Emellett a rendkívül lassan csordogáló külföldön fialtatott forintok visszaterelésének felgyorsítására valószínűleg nem elég a tavaly bevezetett adóamnesztia – alacsony adókulcs és stabil adórendszer is szükséges lenne.
A miniszterelnök múlt héten ismét az offshore-pénzek hazahozatalának fontosságát emelte ki egy szakszervezeti vezetőkkel tartott találkozón. Egyetértettek abban, hogy be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat" - írta a
HVG.A kormányzás elmúlt két évében azonban a kabinet és a kormánypárti többség meglehetősen kétarcúan nyúlt az offshore-vagyonok kérdéséhez. A parlament már 2010-ben eltörölte például azt a Bajnai-kormány idején hozott szabályt, mely szerint a külföldre utalt szolgáltatási díj, kamat vagy jogdíj után a hazai kiutalónak 30 százalékos, úgynevezett forrásadót kellett fizetnie addig, amíg nem igazolta, hogy a célországgal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van Magyarországnak. Ez az előírás január elsejével került ki az adórendszerből, és az adószakértők szerint nagy lazításnak számított, vagyis jelentős mértékben megkönnyítette, hogy offshore országokba menekítsék a pénzüket az adóalanyok.
Hasonló könnyítésként értékelhető az a módosítás is, amit Rogán Antal nyújtott be a személyi jövedelemadóról szóló törvényhez 2011 júniusában, és az Országgyűlés el is fogadta azt. A módosítás azt az ugyancsak a Bajnai-kormány idején hozott előírást törölte el, mely szerint a magánszemélyeknek szerepeltetniük kellett az itthoni adóbevallásukban azt a ki nem osztott nyereséget is, amelyet adóparadicsomokban lévő cégekben tartottak, és ugyanúgy adózniuk kellett utána, mintha nem menekítették volna ki. Ezek a lépések erősen szembementek a kormányfő által sokszor hangoztatott "offshore-lovagozással".
Amnesztiát hirdettek
Eközben a kormányzat olyan lépéseket is tett, amelyek az offshore országokban pihenő forintok és eurók hazacsábítását próbálták ösztönözni. Tavaly adóamnesztiát hirdetett, mely 10 százalékos adó megfizetése után törvényessé teszi az offshore-forintokat, 2010-ben 10 százalékra szállította le a társasági adó kulcsát, a közbeszerzésekben pedig offshore-cégek már nem vehetnek részt. Az Orbán által emlegetett külföldi számlákat így elsősorban nem a büntetés oldaláról igyekszik megfogni a kabinet, hanem legfeljebb ösztönzőkkel bírná rá az offshore cégek tulajdonosait, hogy hozzák haza pénzüket.
Rogán Antal említett módosítója is amellett, hogy megkönnyítette az adóelkerülést, kiszélesítette és időben kiterjesztette az adóamnesztiát, amellyel az adóparadicsomokba menekített pénzüket hazahozó magyar magánszemélyek idén év végéig élhetnek (az amnesztiát egyébként a kormány nem tervezi meghosszabbítani).
Csepp a tengerben az eddigi teljesítmény
"Nem tartom reális lehetőségnek, hogy rövid távon a jelenleg külföldön pihenő magyar pénzek jelentős mértékben hozzájáruljanak a költségvetési bevételekhez" – mondta a hvg.hu-nak Kende Tamás nemzetközi jogász. Kende szerint a fejlett államok a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) mellett működő FATF-on (Financial Action Task Force) keresztül gyakorolnak nyomást az adóparadicsomokra és azokra a bankokra, amelyek az adóparadicsomokban bejegyzett cégekkel kereskednek. Kende hangsúlyozta, hogy míg az Európai Unió Svájccal, Liechtensteinnel és más államokkal kötött nemzetközi megállapodásokkal próbálja biztosítani, hogy az ezen államokba érkezett pénzek után az unió javára Svájc és a többiek beszedjék és befizessék az adót. Az EU tagállamai közül Németország, Ausztria és Belgium is adatokkal teli CD-ket vásárol magánszemélyektől, hogy bizonyíthassa az adómegkerülést, míg az Egyesült Államok és Kanada részben a bankokat és banktisztviselőket is érintő büntetőjogi eszközökkel próbálja az adóparadicsomban lévő pénzeket megadóztatni, illetve az adóelkerülést felszámolni.
Az itthoni, tavaly bevezetett adóamnesztia keretében, hivatalos források szerint mintegy 35 milliárd forint érkezett haza. Ezzel a költségvetés 3,5 milliárdos bevételre tett szert. Az egyelőre mérsékelt sikerrel folyó adóamnesztia mellett – Kende szerint – a szabályozás átalakításával és az adórendszer átalakításával lehet hosszabb távon megelőzni a magyar források adóparadicsomba áramlását. A nemzetközi jogász jó irányú szabályozásnak nevezte azt, hogy a közbeszerzéseken nem vehetnek részt offshore-hátterű cégek vagy, hogy állami támogatást ne kaphasson ilyen társaság. Szerinte a 2010-ben bevezetett alacsonyabb társasági adószint (a társasági adó 500 millió forintos adóalapig 10 százalék) versenyképes Ciprussal vagy Máltával, de ahhoz, hogy a magyar szabályozás versenyképtelenné tegye és ezzel kiszorítsa az offshore-cégeket, az is kellene, hogy stabilizálódjon az adórendszer, és bízni lehessen abban, hogy a befektetés pillanatától a tervezett "exitig" ne változzanak jelentősen a feltételek - írta a HVG.
A büntető szabályok szigorítása, illetve az ellenőrzés fokozása rövid távon nem, inkább néhány éves távon járhat értékelhető költségvetési következményekkel, az adóigazgatási és büntető ügyek hosszú átfutása miatt – emelte ki Kende.
