Nem tetszik a rezsicsökkentés Brüsszelnek

A nagykereskedelmi energiaárak szabályozása miatt két tagállammal szemben indult már kötelezettségszegési eljárás. A háztartási fogyasztóknál Brüsszel előbb szép szóval próbál rávenni körülbelül nyolc országot – köztük Magyarországot – arra, hogy fokozatosan vezessék ki a hatósági árszabályozást.

2013. október 8., 08:28

A

Bruxinfoértesülései szerint kettős megközelítéssel próbál érvényt szerezni az Európai Bizottság a villamos áram és a gázárak központi szabályozását tiltó, illetve szűk korlátok közé szorító uniós rendelkezéseknek. Miközben az ipari fogyasztókat a piaci áraktól megkímélő szabályok miatt már két uniós tagállam, Franciaország és Lengyelország ellen is kötelezettségszegési eljárás indult, addig a kiskereskedelmi (így háztartási) szinten inkább szép szóval próbálja meg lebeszélni Brüsszel a központi ármegállapítás fenntartásáról az érintett tagállamokat.

A különbségtétel oka, hogy a nagykereskedelmi árak terén fennálló eltérő szabályozások sokkal jobban torzítják a cégek között a piaci versenyt. A háztartások gáz- és villanyszámláinak növekedését mesterséges eszközökkel kordában tartó tagállami intézkedésekkel szemben ugyanakkor elnézőbb az Európai Bizottság, amely egyelőre a meggyőzés eszközéhez folyamodott. Ez eddig csak részben járt sikerrel. Brüsszel közbenjárására Románia, Portugália, Dánia, Görögország, Litvánia és Észtország elfogadta, hogy a villamos energia árszabásánál a hatóságiról fokozatosan átálljon a piaci árakra. A földgáz esetében erre eddig csak Románia és Portugália mutatott hajlandóságot.

Uniós tagországok egy nagyjából nyolcfős csoportja ugyanakkor eddig ellenállt, noha az Európai Bizottság úgy véli, hogy az ő esetükben nincs olyan felmentő körülmény, ami az árszabályozás hosszú távú fenntartását indokolná. A villamos energiánál a Bruxinfo értesülései szerint ezen országok közé tartozik Magyarország, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Spanyolország, Szlovákia és Nagy-Britannia. A gáz kiskereskedelmi ára esetén pedig Magyarországot, Bulgáriát, Dániát, Franciaországot, Írországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Szlovákiát próbálja noszogatni Brüsszel arra, hogy változtasson a jelenlegi gyakorlaton. Kötelezettségszegési eljárások elindítása ugyanakkor a nagykerár-szabályozástól eltérően egyelőre nincs napirenden.

A bizottság továbbra is ragaszkodik a hatóságilag megállapított energiaárak fokozatos kivezetéséhez. „Mi továbbra is a piaci árak előmozdításán fáradozunk a kiskereskedelmi piacon, mert meggyőződésünk, hogy hosszabb távon ez az olcsóbb a fogyasztóknak. Ha a kormány rögzíti az árakat, az kedvezőtlenül hat a beruházásokra, csökkenti a fogyasztók választási lehetőségeit, csökkenti a versenyt, és végső soron az ellátásbiztonságra is negatív hatással lehet” – fogalmazott Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője, Marlene Holzer.

A szóvivő hozzátette, a bizottság tökéletesen tisztában van azzal, hogy vannak rétegek, amelyek nem engedhetik meg maguknak a magas villany- és gázszámlákat. „Mi azt támogatjuk, hogy az ilyen célcsoportok inkább átalányt vagy szociális kedvezményt kapjanak a központilag megállapított árak helyett, amelyekből alkalmasint energiavállalatok jól megfizetett vezetői is profitálhatnak” – jelentette ki Marlene Holzer.

Tegnap 15:09

Jelenleg is több mint 750 ezer külföldön dolgozó vagy külföldre ingázó magyar van, akiknek célszerű tisztában lenniük a nemzetközi nyugdíjmegállapítás uniós szabályaival, erre hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő. De mi van akkor, ha az Európai Unió terültetén kívül eső országban szerzett valaki nyugdíjjogosultságot? Mutatjuk a részleteket!