Matolcsy legújabb gyöngyszeme

A javuló nemzetközi hangulat hatására szárnyaló forint könnyíti a devizahitelesek terheit, ez is közrejátszhat abban, hogy egyelőre kevesen éltek az árfolyamgát lehetőségével. A hazai gazdasági mutatóink azonban sajnos rosszak, az idei cégfelszámolások számát tekintve pedig mi vagyunk a csúcstartók az EU-ban. Ehhez képest Matolcsy szerint a kkv-k helyzete a kormányváltás óta jelentősen javult.

2012. augusztus 6., 18:51

A külföldön nyaralni vágyók számára örömhír, hogy a forint árfolyama csaknem egyéves csúcsára ért, köszönhetően a nemzetközi befektetői hangulat meglepő mértékű javulásának. Úgy tűnik, a nyár jó hatással van a pénzpiacokra is, mert néhány kedvező vagy kevésbé kedvezőtlen hír elegendő ahhoz, hogy kisebb fajta rallit indítson el a tőzsdéken, megdobja a nyersanyagárakat és csökkentse az általános bizalmatlanságot. A makromutatók igazából kevés alapot adnak a hirtelen támadt optimizmusnak, a bizonytalansági tényezők változatlanul fennállnak: az euróválság megoldására továbbra is csak várunk, az amerikai gazdaság lassul, a költségvetési hiány változatlanul horribilis, a feltörekvő országok, köztük Kína növekedési tempója is mérséklődik, azaz szó nincs igazán pozitív világgazdasági fejleményekről.

Vannak ugyan jó hírek is, ezek azonban csak a pesszimizmusba már belefáradt befektetők túlreagálásának eredményeként pezsdíthették fel ennyire a piacokat. A tengerentúlon javultak a munkaerőpiaci adatok, a kongresszus féléves átmeneti büdzsét fogadott el, megelőzendő a pénzügyi bonyodalmakat az elnökválasztás körül. A növekedés azonban lassú, az eladósodottsággal is tenni kell majd valamit, de ezeknek a problémáknak a megoldása már az új kormányra vár. Európában minden fontos szereplő kiállt az euró megmentése mellett, hosszútávú megoldást ígérnek, a konkrétumokról azonban még mindig kevés szó esik, inkább iszapbirkózás folyik a kulisszák mögött, ki mekkora áldozatot vállaljon. A dolog egyre inkább a róka fogta csuka állapotára emlékeztet, ahol mindenki le akarja győzni a másikat, miközben kölcsönösen szorongatják és fenyegetik egymást.

A pénzpiacok nem a reális viszonyokat, hanem a várakozásokat árazzák be, ami viszont könnyen trendváltásba fordulhat. A helyzet törékenységét jelzi, hogy ha valamilyen remény nem teljesül, például az EKB elnöke nem azt jelenti be, amire a befektetők számítottak, azonnal meredeken esnek az árfolyamok, másnap azonban egy pletyka nyomán gyors emelkedés következik be. Tartós bizalom növekedésről akkor beszélhetünk majd, ha már kialakul az, mit fognak tenni az euróválság kezelésére és milyen konkrét lépések lesznek az unió reformjára, és azok végrehajtási esélyeit a szákértők kedvezően ítélik meg.

Most a hangulati kilengésnek haszonélvezői vagyunk, a forint erősödik, a CDS-felárunk csökken, akárcsak az állampapírjaink hozama, ez azonban bármikor az ellenkezőjére fordulhat. A belső tényezők ugyanis továbbra is az egyik legbizonytalanabb befektetési célponttá tesznek minket, a recessziót eredményező és a velünk szemben teljes bizalmatlanságot provokáló matolcsymus folytatása semmi jóval nem kecsegtet. A tündérmesében élő Fidesz-kormány jelét sem mutatja annak, hogy gazdaságpolitikai fordulatra készülne, pedig már saját támogatóitól is egyre-másra kapja a figyelmeztetéseket.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.