Financial Times: Matolcsy neve aggályokat vet fel

A londoni Standard Bank elemzője szerint a bankok, piacok és nemzetközi pénzügyi szervezetek gyanakvással és idegesen tekintenek arra a lehetőségre, hogy Matolcsy György lesz az MNB elnöke – írja a Wall Street Journal.

Timothy Ash hozzátette: mindenféle változás elképzelhető a bank politikájában, ha ő veszi át az irányítást, de valószínűleg a gyengébb és nem az erősebb forintot szorgalmazza majd. A piac részéről pedig reflexszerűen a gyengítés lehet a válasz. A szakértő arra is kitért, hogy a miniszter cikke a Heti Válaszban kísérlet volt arra, hogy megerősítse: át akar kerülni a jegybank élére. A tudósításban további részletek találhatók Simor András egy nappal korábbi interjújából. Eszerint a banknak leginkább a kormány unortodox politikája, az újabb és újabb adók, valamint a forint lefelé tartó jegyzése miatt nem sikerült leszorítania az inflációt. Megjegyezte, hogy szigorúbb monetáris politikával közelebb kerülhettek volna a kitűzött szinthez, ám az további terheket rótt volna a reálgazdaságra. Ugyanakkor visszautasította azt a kormányzati kritikát, hogy a központi banknak többet kellett volna tennie a növekedésért. Mint rámutatott: a vállalati beruházások leállása és a hanyatló hitelezés sokkal inkább a bizonytalan gazdasági kilátásokból következett, semmint a kamatok szintjéből. Simor úgy látja, hogy nincs mód további nem szokványos pénzügypolitikai lépésekre, így mennyiségi lazításra, hacsak nem akarják, hogy lényegesen essen a forint árfolyama.

Reuters: A magyarok által meghirdetett road-show véget vetett minden kételynek

A magas hozamok miatt nyugatról érkező pénzözön segíthet elkerülni a magyaroknak, szerbeknek, szlovénoknak, hogy igénybe kelljen venniük az IMF segítségét, illetve az azzal gyakran együtt járó megszorító intézkedéseket –

A Citigroup elemzője szerint az alacsony költségek nagyobb lehetőséget nyitnak az érintett államok számára, hogy kezeljék az adósságukat, ráadásul Nyugaton a következő két évben valószínűleg alacsony szinten maradnak a kamatok, ezért folytatódik a roham a nagy hozamokkal kecsegtető kötvényekért. Közben a magyarok által meghirdetett road-show véget vetett minden kételynek, hogy akar-e Orbán Viktor megállapodást a Világbankkal, amikor másutt is talál forrást a tartozások finanszírozásához. A hosszas vita ellenére a nagy befektetői érdeklődés folytán 2010 óta a legalacsonyabb szintre ment le a magyar papírok hozama.

A külföldi kézben lévő kötvények aránya rekord nagyságot ért el. Budapestnek az idén 7,2 milliárd dollárt kell visszafizetnie, ehhez jön még az IMF-fel szemben esedékes 5,9 milliárd. Ha kezdettől fogva elég pénzt tud magához vonzani, az kitarthat a választásokig, és ily módon Orbán növekedésbarát politikát folytathat. Fórián Szabó Gergely a Pioneer alapkezelőtől úgy ítéli meg, hogy egy évvel ezelőtt még olcsóbb lett volna a Valutaalaptól kölcsönkérni, de ma már ez nem annyira egyértelmű.

A lengyel Pénzügyminisztérium illetékese ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a FED és az EKB egy idő után elzárhatja a pénzcsapot és akkor súlyos ingadozások következhetnek be a közép- és kelet-európai piacon, a kötvényhozamok pedig gyorsan felmennek majd.

FT: Matolcsy neve aggályokat vet fel

Mondhat mindenki amit akar, ha bizalomnövelő beszédet kell tartani, Orbán Viktor felér a legjobbakkal. Mint pl. pénteken, amikor a közrádióban kijelentette, hogy Magyarország az idén megkezdi a felemelkedést, mert beérett az elmúlt évek munkája, eljött a növekedés ideje –

A lap szerint a retorika megnyugtathatja a párthíveket, bár manapság ez sem biztos, független közgazdászok viszont ritkán voltak bizonytalanabbak az ügyben, ki lesz az MNB új elnöke? Matolcsy kinevezésének lehetősége szakmai körökben aggályokat vet fel, mert ő túlzottan laza monetáris politikát folytathat, sőt hozzányúlhat a bank devizakészleteihez.

Az elemzők később finomítottak az álláspontjukat. Török Zoltán a Raiffeisentől pl. azt mondja, a piac már tudja, hogy az utódlás politikai alapon történik, ezért nem is az érintett kiléte az érdekes, hanem az, hogy milyen irányban és mélységben változtatja meg a bank irányvonalát. Az egyik lehetőség, hogy új lépésekkel megkönnyíti az állam életét, pl, úgy, hogy olcsóbbá vagy könnyebbé teszi az adósságok refinanszírozását. Akár oly módon, hogy ha a piacok nem vesznek papírokat, akkor az MNB lép fel vásárlóként. Ha ezt közvetlenül teszi, akkor az az uniós szabályozásba ütközhet, ám az állami bankokat feltehetőleg fel lehet használni erre a célra.

Ám itt van az igazi gond: a piacokat nem egyszerűen ez vagy az az intézkedés, hanem az Orbán-kabinet stílusa, lépéseinek skálája és általános piacellenessége aggasztja. Török Zoltán ezt diszkréten úgy fogalmazza meg, hogy a hatalomnak nem jó a mérlege, ezért a választásokra való tekintettel bizonyosan ösztökéli a növekedést. A központi bank elnökének személye körüli bizonytalanság miatt azonban a szakértő arra számít, hogy március előtt jóval 300 fölé ugrik a forint árfolyama, de azután korrigál.