Bankok-Matolcsy 1:0

Helyette egyeztetni kíván a pénzintézetekkel, akikkel kapcsolatban néhány nappal korábban még az volt a hivatalos álláspont, hogy akinek nehézségei vannak, a rendkívüli bankadó és a végtörlesztés miatt, azok forduljanak a saját anyabankjához segítségért - írta a

A Nemzetgazdasági Minisztériumban is rájöttek, hogy a nemzetközi pénzvilág, a bankok nélkül, főleg velük szemben, akaratuk ellenére csak átmeneti tűzoltó lépéseket lehet tenni, de ezek hosszútávon keményen visszaütnek. A megsarcolt bankok ugyanis nem tudnak, és nem is akarnak hitelezni, amivel lelassítják a gazdasági növekedést, megtorpedózzák a kormány tervét a gazdasági növekedés felpörgetésére, a fogyasztás bővítésére, ezen keresztül az államháztartás egyensúlyának javítására.

Bár a bankok jelentőségének, a gazdaságra gyakorolt hatásuknak a felismerésére Matolcsy Györgynek az átlag közgazdásznál némileg több időre volt szüksége, de végül Orbán Viktor jobb keze is beadta a derekát. Csak bejelentette: leteszi a fegyvert és felhagy az eddigi gyakorlattal, nem fog meglepetés szerűen újabb és újabb terheket hárítani a szektorra, helyette "fordulatot" végrehajtva, folyamatosan egyeztetni fog a bankszövetséggel, közös megoldást keresve a devizahitelesek gondjaira. A javaslatot a miniszter a bankszövetségtől várja, amely két hetet kért annak kidolgozására.

Matolcsy szerint a korábbi merev, elutasító és a bankok érdekeire nem adó álláspont módosítása elsősorban "a növekedési fordulat pénzügyi forrásokkal történő megalapozását célozza", arra utalva, hogy a gazdasági növekedéshez szükség van a banki hitelezésre. A miniszter Szász Károllyal, a PSZÁF elnökével és Patai Mihállyal, a Magyar Bankszövetség elnökével tartott közös sajtótájékoztatón beszélt erről, a kormányra jellemző mellébeszéléssel, de mégiscsak beismerve, elvesztette a bankok ellen meghirdetett szabadságharcot.

Tegnap az is kiderült, hogy a kalmár és szatócsgondolkodású pénzintézetek nem csak tárgyalóasztalhoz kényszerítették a nemzeti együttműködés kormányát, de világosan megfogalmazták a kormány és a bankok közötti kooperáció árát is. A kis- és középvállalkozások hitelezésének felpörgetéséért, egyáltalán a normális hitelezés beindításáért cserébe kérnek is egyet, s mást a kormánytól, azon kívül is, hogy ne találjanak reggel egy ismeretlen adótörvényt a bankjuk küszöbén. "Vizsgálják annak lehetőségét és elképzelhetőnek tartjuk, hogy a bankadó alapjából jövőre levonható legyen a kis-és közepes vállalatok hitelezése és az otthonteremtési programokkal kapcsolatos hitelkihelyezés" - ismertette a nemzetgazdasági miniszter a bankok követelését.

A PSZÁF adatai szerint három hét alatt ténylegesen az aktuális árfolyamon 23 046 ügyfél élt a végtörlesztési lehetőséggel, ez 133,8 milliárdos hitelt jelentett, 33,4 milliárdos veszteség a bankoknak - mondta a csütörtöki eseményen Szász Károly, a felügyelet elnöke. Hozzátette: az igénybejelentés sokkal nagyobb, akik a tervek szerint élni szeretnének majd a végtörlesztéssel, ez 295,7 milliárd forintot tesz ki, 43 062 ügyfelet érint, további 71 milliárdos veszteséget fog okozni várhatóan a bankrendszernek - írta a Népszava.

Káosz a lakáslízingek végtörlesztése körül

Korántsem övezi teljes egyetértés kormánykörökben a végtörlesztési törvényt. A Rogán Antal vezette Gazdasági és Informatikai Bizottság legutóbbi döntésével kiterjesztené a végtörlesztés lehetőségét a lakáslízing szerződéssel rendelkezőkre is - derült ki a szerdán az otthonvédelmi törvényekhez benyújtott módosító javaslatból. Matolcsy György épp egy hete fejtette ki ellenkező álláspontját a kérdésről. A végtörlesztési törvénnyel az otthonok megmentését szeretnék segíteni, és nem az otthonteremtéshez akarnak hozzájárulni - mondta el a nemzetgazdasági miniszter Tóth Csaba, szocialista képviselő kérdésére válaszolva.

Matolcsy álláspontja szerint a lakáslízing a jelzáloghiteltől eltérő pénzügyi konstrukció, ugyanis lízingszerződés kötésekor a tulajdonjog a lízingbeadónál marad, a lízingbevevő csak a tulajdon bérleti jogát kapja meg a bérlethez hasonlóan. A szerződésben kikötött időtartam lejártával a szerződésben kikötött maradványérték megfizetése esetén a lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik személy tulajdonjogot szerezhet. A Gazdasági és Informatikai Bizottság azonban azzal érvel, hogy a lakáslízing sok esetben a jelzáloghitelek helyett alkalmazzák a piaci gyakorlatban, ezért azonos feltételekkel kell kezelni őket.