Az európai vasúti vérkeringésbe kapcsolódunk
Európában a 2-es szintű ERTMS-sel üzemelő vonatok 86%-ára az Alstom telepítette a forgalomirányító rendszert - közölte a vállalat. Az európai vasúti vérkeringésbe kapcsolódik Magyarország.
Az Európai Unió, a politikai és gazdasági integráción túlmenően, a gazdaság egyik ütőerének számító vasút uniós szintű fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. A tagállamok közlekedési minisztereinek február elején, Gödöllőn tartott találkozóján megfogalmazódott, hogy szükség van a TEN-T európai közlekedés fejlesztési program megújítására és a vasúti fejlesztések felgyorsítására - közölte a 168 Óra online-nal az Alstom.
Az Európai Unió 6 vasúti korridort jelölt meg kiemelt fontosságú folyosóként, melyek közül 2 hazánkat is érinti. Ezeken a vasútvonalakon prioritást élvez, 2012-től pedig várhatóan kötelező lesz az ERTMS (Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer) kiépítése, amelynek célja az interoperabilitás, azaz a tagállamok vasúti hálózatai közötti átjárhatóság megteremtése, az egymással nem kompatibilis nemzeti vasúti vonatbefolyásoló rendszerek egységesítése, ami egyben nagyobb biztonságot, hatékonyabb működést és csökkentett menetidőt is jelent majd az üzemeltetők számára. A MÁV-nál most induló fedélzeti ERTMS rendszer telepítésére kiírt közbeszerzési pályázaton részt vesz az Alstom Transport Közlekedési Információs Megoldások (TIS) üzletága is, amely Európában abszolút piacvezető a kereskedelmi forgalomban üzemelő ERTMS rendszerek terén. Az Európai Unióban már fedélzeti ERTMS rendszerrel üzemelő mozdonyok és vonatok 84%-án, azaz 1.114 járművön ugyanis az Alstom 2-es szintű ERTMS rendszere üzemel, és a vállalat a közelmúltban kezdte meg az osztrák vasúttársaság, az ÖBB 449 mozdonyának ERTMS rendszerrel való felszerelését is.
Miért van szükség egységes vasúti közlekedésirányításra?
A vasút jelentős versenyhátrányban van a közúti közlekedéssel szemben. Míg egy kamion Európán belül az összes országba szabadon eljuthat, addig vasúton az országok eltérő nemzeti vonatbefolyásoló rendszerei miatt, a határokon az áru átrakására, a mozdony cseréjére, illetve ezek elkerülése érdekében az egyes vasúti járművek több vonatbefolyásoló rendszerrel való felszerelésére van szükség. Az anomáliát jól érzékelteti, hogy például a Párizst, Brüsszelt, Kölnt és Amsterdamot összekötő vasútvonalon, a Thalys szuperexpressekre 7 (!) különböző fedélzeti vonatbefolyásoló rendszert kellett telepíteni ahhoz, hogy a különböző jelzéseket a vonat fedélzeti számítógépe értelmezni tudja. Ez nem csak költség- és időigényes megoldás, de a vonatok személyzetét is jelentős kihívás elé állító feladat.
