Adóreform: lehetséges-e ingyen ebéd a világkapitalizmus rendjében?

A héten ismertté váltak a kormány adóátrendezési tervei, és már részleteiben is tudhatóak az államháztartás bevételi oldalára vonatkozó kormányzati elképzelések. Újabb különadók kivetésével és a nyugdíjpénztároknak járó közel négyszázmilliárd forint államkasszába való átirányításával jövőre hozzávetőleg 560 milliárdnyi többletforráshoz jut a költségvetés. Ezzel tartható lesz az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalékos hiány. Ami nemrégen még a kör négyszögesítésének tűnt, most egyszerre lehetséges: látszólag szélesebb társadalmi csoportok közvetlen áldozathozatala nélkül is megvan az érdemleges személyi jövedelemadó-csökkentés fedezete és az elvárt költségvetési hiány. A szabályos új rendszerváltást hirdető új hatalom nem tolhatta a boldogabb jövőbe legfontosabb választási ígéretét, az adócsökkentés teljesítését. Most néhány orbános huszárvágással összeállt a nagy gazdasági induló attak, és még sincsenek durva megszorítások. A gazdasági szabadságharc jegyében folyik az új közgazdaságtan felépítése. Fájdalmas többletterhek nélkül teljesülni tetszik a magyarok megannyi régi vágya: részben a külföldi tőkére kivetett különadó fedezi az érdemi hazai személyi jövedelemadó-csökkentést. Csakhogy lehetséges-e ingyen ebéd a világkapitalizmus rendjében? - tette fel a kérdést Tölgyessy Péter a

Újabb három különadó

A pénzintézetek különadója után most újabb három terület, az energiaszolgáltatás, a telekommunikáció és kereskedelem kap a nyakába - elvileg 2013-ig - nagy hirtelen többletterheket. A költségvetés nem először óhajt részesedni ezen ágazatok jövedelméből. Az utolsó negyedévben elfogadott törvény egész évre visszamenőleges hatállyal, tehát vitatható alkotmányossággal dönt majd jókora közterhekről. Az Orbán-kormány most a másfél évvel ezelőttihez képest lényegesen kedvezőbb költségvetési helyzetben, döntően adócsökkentési tervei megvalósítása érdekében választotta a különadók rendszerének kiépítését. A négy különadóból tervezett 361 milliárd forint bevétel meghaladja az összes vállalati társasági adóteher (609 milliárd forint) felét. Mértéke átlagosan az érintett vállalatok nyereségének a fele, a Magyar Telekomnál például három év alatt egy teljes esztendő profitját viszi el. A tavaly egészében véve veszteséges, és összesen csupán másfélmilliárdos társasági adót fizető kereskedelmi láncokra viszont a kormány egy csapásra harmincmilliárd forint többletterhet helyezne. Az érintett cégek érhetően mindent megtesznek majd azért, hogy új kötelezettségeiket áthárítsák beszállítóikra és megrendelőikre. Nem feltétlenül az áraikat emelik majd, hanem csökkentik beruházásaikat, ésszerűsítik dolgozói létszámukat, rontják szolgáltatásuk minőségét. Megmozgatják otthoni kormányzati és uniós kapcsolataikat az új adók ellen. A rendszerré váló különadók szükségképpen elbizonytalanítják a külföldi befektetőket. Kérdéses például, ki fog eztán mondjuk nagyszabású energetikai beruházásba kezdeni nálunk. Végül, a különadók megszüntetésének fedezetét igencsak bajos lesz a következő választásokat megelőző esztendőben megtalálni.

Több gyerek, kevesebb adó

A rendkívüli megoldásokkal megalapozott személyijövedelemadó-csökkentés döntő része egyelőre a gyermekek után járó adókedvezmény valóban radikális emelése lesz. A névleges adókulcsok eztán formálisan egyformán 16 százalékosak lesznek, ám alapjuk jövőre még a társadalombiztosítási járulékokkal megnövelt úgynevezett szuperbruttó jövedelem marad, ami azt jelenti, hogy a tényleges elvonás átlaga az eddigi nagyjából 21 százalékról 20-ra mérséklődik. A jelenlegi tervek szerint az éves bruttó 3,9 millió fölötti jövedelmek terhelése máris húsz százalékkal esik, míg a gyermektelen havi 280 000 forint alattiak havi adója egy-ötezer forinttal emelkedik. Az egy- és kétgyermekes családok gyermekenként viszont átlagosan havonta 10 ezer forint adókedvezményhez jutnak, a háromgyerekeseknek pedig 480 ezer forint havi jövedelemig egyáltalán nem lesz adókötelezettsége. Azon családoknak, amelyeknek legalább ennyi a havi jövedelme, a harmadik gyermek vállalása havi nyolcvanezer forint többletet jelenthet eztán. A fiatalabb sokgyerekes adófizetők többsége kellő jövedelem hiányában azonban csak részlegesen tudja majd igénybe venni a neki járó adókedvezményt.

Előny a feltörekvő csoportoknál

A felső adókulcs eltörlése az adóstatisztikák szerint csupán az adózók legfelső tíz százalékát érinti, nem csoda, ha a társadalmi igazságosság nevében a baloldal általában az egykulcsos adót hevesen ellenzi. A régi uniós országokban a legmagasabb személyijövedelemadó-kulcs általában negyven százalék körüli, esetleg e feletti. A gyorsabb növekedésben reménykedő térségbeli országok – Szlovákia, Észtország – szokásos eszköze az egykulcsos adó. Az erős, beavatkozó állam cselekvésében bízó kormányfő számára az egykulcsos adó pusztán eszköz a feltörekvő csoportok támogatására. Magatartásában szó sincs piaci fordulatról, inkább a külföldiek és a hetvenes-nyolcvanas évek óta folytonos hazai elitek kezéből akarja az új nemzeti csoportokhoz áttenni a magyar gazdaság eszközeit.

Az adóátrendezés főiránya most a különadókkal a gazdaságból a magasabb státusú hazai adófizetők fogyasztása felé végez átcsoportosítást. A magyarok alacsony megtakarítási hajlandóságát ismerve kérdéses, hogy a külföldiek elriasztása után ki fog nálunk kellő mértékben beruházni. Orbán Viktor az alulról jövő, de minden úton-módon felemelkedni akaró hazai középrétegek szemével nézi a világot. A magáéhoz hasonló, sokgyerekes családoktól reméli az ország sikerét, szerinte azok kapjanak leginkább segítséget az államtól, akik maguk is igyekeznek felfelé - mondta Tölgyessy Péter a Magyar Rádióban.