20 ponton kellene módosítani a Munka törvénykönyvét

Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos tapasztalatok alapján az MSZOSZ mintegy húsz pontból álló javaslatcsomagot készített.

2012. szeptember 5., 08:39

Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos első tapasztalatokról, valamint a munkahelyvédelmi akcióprogramról és a tervezett lakhatási támogatásról kezdett egyeztetést kedden a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma - közölte a testület ülése után a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-vel.

Pataky Péter elmondta: az MSZOSZ által a leghangsúlyosabbnak tartott gondok közül az elnök kiemelte: a jogszabály a köztulajdonban álló társaságoknál tiltja a törvénytől való eltérést helyi kollektív megállapodásokkal. Ez szerintük hátrányos a munkavállalók jövedelmét tekintve, a munkaszervezésben pedig problémákat okoz még a munkáltatóknak is.

Az MSZOSZ ezért a konzultációs fórumon megismételte korábbi álláspontját: gondolja végig a kormányzat a lehetséges változtatásokat.

A kereseteknek az új Munka törvénykönyve miatti csökkenésével kapcsolatban Pataky Péter elmondta: a konzultációs fórumon az MSZOSZ ismertette azokat az eseteket, amelyeknél ezt tapasztalták.

A szakszervezet elnöke szerint a magántulajdonban lévő társaságoknál ugyanakkor ez még alig jelent meg. A kollektív szerződések többnyire még megvannak, bár munkáltatói oldalról megfigyelhető a készülődés a megállapodások módosítására - fogalmazott. Pataky Péter szerint várható, hogy a kollektív szerződések megváltoztatásával kapcsolatos munkáltatói javaslatok ősszel kerülnek majd elő nagyobb számban.

Az MSZOSZ kiemelt szakszervezeti feladatnak tartja a megállapodások megvédését.

Ugyanakkor elmondta azt is: ismernek olyan eseteket is, ahol a munkavállalók számára megfelelő kollektív szerződést kötöttek újra. A fórumon megállapodtak abban, hogy minden résztvevő szervezet delegálhat szakértőt, és a szakértői bizottság elkezdi feldolgozni az összegyűlt tapasztalatokat - közölte Pataky Péter.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.