Út a végleges ellehetetlenítés felé – Ismét tiltakozik a Színházi Társaság
A Magyar Színházi Társaság elnökségi ülést tartott hétfőn, október 24-én, melyen részt vett Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, aki tájékoztatta az elnökség tagjait a színházban zajló eseményekről. Átadta az eseményeket kronologikusan követő leírását, valamint a színház anyagi helyzetéről adott tájékoztatást. Ezek alapján a Magyar Színházi Társaság elnöksége ismét levélben fordult dr. Kriza Ákoshoz, Miskolc polgármesteréhez - írja a .
A Színházi Társaság levele Dr. Kriza Ákosnak, Miskolc polgármesterének
Tisztelt Polgármester Úr!
Nem örülünk, hogy ismét leveleznünk kell Önnel. Nem gondoltuk, hogy így lesz, mert augusztusi levelünkre adott gyors – bár hozzánk közvetlenül meg nem küldött – válasza bizakodásra adott okot. Bizakodtunk, hiszen Ön is elismerte, hogy igazunk van, amikor féltjük a miskolci színházat az elsorvasztástól, s reménykedtünk, hiszen ezt a reményt Ön is táplálta, amikor elismerte igazunkat, s köszönetet mondott Halasi Imrének, a színház igazgatójának, amiért alkalmazkodott a helyzethez, és mindent megtett a színház zökkenőmentes működése érdekében.
Mindezek után még inkább a megdöbbenés lett úrrá rajtunk, amikor egy hete sincs, hogy ismét a Miskolci Nemzeti Színház került az egyébként sem csendes színházi élet középpontjába: ön magához rendelte az igazgató urat, közölte, hogy a színház megromlott gazdasági helyzete miatt javasolni fogja a Közgyűlésnek önkormányzati biztos kinevezését a színház élére. S bár továbbra is Halasi Imre az igazgató, 2012. december 31-ig érvényes szerződése ellenére a színházi szezon végén távoznia kell.
Továbbra is megértjük az önkormányzat nehéz anyagi helyzetét, de ismételten felhívjuk a figyelmét arra, hogy „lerombolni, megszüntetni valamit nagyon könnyű. Újraépíteni évtizedeket vesz igénybe.” Miskolc Nemzeti Színháza az ország egyik legnagyobb, legkorszerűbb, öt játszóhellyel rendelkező épülete. Egy kincs, amit majd 190 éve a polgárok saját pénzükből hoztak létre önmaguk szórakoztatására, épülésére. Egy igazi NEMZETI színház több tagozattal: a prózai társulat mellett opera- és tánctagozattal. Évi több mint 400 előadásával több mint 300 embernek és családjának nyújt állandó munkalehetőséget, megélhetést. A magyar hagyományokból táplálkozó társulati, repertoár színházi működése eddig évadonként 13 új bemutatóval, gazdag kínálattal szolgálta a nézők különböző rétegeinek igényeit a gyerekelőadásoktól kezdve a vígjátékokon, zenés, ún. szórakoztató előadásokon, operákon, balettelőadásokon át egészen a fajsúlyos drámákig, a klasszikusoktól a modern, új utakat kereső kísérletező előadásokig.
Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmét arra is, hogy az érvényben lévő Előadó-művészeti törvény 19.§-a értelmében az önkormányzatnak arányosan vissza kell fizetnie az államnak a központi támogatás azon részét, amennyivel az önkormányzat csökkentette saját támogatását. Ez nem csak az önkormányzatot sújtaná, hanem természetesen a színházat is, amely így többszörösen is vesztes lesz: csökken az önkormányzati támogatás, a központi támogatás, s a csökkent előadásszám miatt a saját bevétel és az ahhoz kapcsolódó TAO is.
A módosított Előadó-művészeti törvényhez most készülnek a miniszteri végrehajtási rendeletek. Sok minden bizonytalan még, hogy ki milyen kategóriába kerül. De az biztos, hogy a Miskolci Nemzeti Színház helye eddig a kiemelt nemzeti színházak között volt. Ami egyértelműen megkülönböztetett állami támogatást jelent. Viszont ha továbbra sem kapja meg a színház a „zárolt” összeget, az óhatatlanul valamelyik tagozat megszűnéséhez, s ezzel együtt a nemzeti színházi státusz elvesztéséhez vezet. Veszélyezteti a repertoárt, a társulatot, az egész kultúrát Miskolcon – nem csupán a színházat, hanem a vele szoros kapcsolatban lévő zenét, táncot, képzőművészetet is. De ezt a döntést csak a képviselő-testület és a polgármester hozhatja meg!
Az igazgató a zárolások hírére a legvégsőkig elment a költségek csökkentésében, megőrizvén a még vállalható kompromisszumokkal a művészi színvonalat. Romló gazdasági mutatókra hivatkozni ilyen helyzetben enyhén szólva is koncepcionálisnak tűnik: mintha minden alkalmat megragadnának egy a korábbi ciklus alatt kinevezett intézményvezető idő előtti eltávolításához. Pedig Önök is tudják, hogy az anyagi problémák az önkormányzati intézkedésekből adódtak, s hogy Halasi nem kíván újra indulni az igazgatói posztért megbízatása lejárta után. Talán nem tűnik téves következtetésnek, ha az országban az utóbbi időkben tapasztalható színházigazgatói kinevezések anomáliái után itt is politikai indíttatásokra gyanakszunk.
Őszintén reméljük, hogy Polgármester úr és az egész önkormányzat átértékeli mostani döntését, minél hamarabb feloldja az elrendelt zárlatot, s biztosítja Halasi Imre igazgató úrnak a megfelelő körülményeket a szerződésében megadott időpontig, és ezzel a társulatnak a nyugodt művészi munkához szükséges feltételeket.
Bízva mielőbbi pozitív döntésében,
Tisztelettel üdvözli a Magyar Színházi Társaság elnöksége nevében:
Csizmadia Tibor
elnök