Ünnepel a Leopold Múzeum

A Leopold Múzeum legújabb kiállításával mintegy bizonyítja, hogy a gyűjtő tavaly bekövetkezett halála és az újonnan kinevezett igazgató hivatalba lépése előtt sem állt meg az élet. A „Melankólia és Provokáció” programozott siker, csakúgy, mint az Essl Múzeumban Neo Rauch és Rosa Loy műveinek bemutatója.

2011. október 29., 15:50

A

Leopold múzeumismét a gyűjtemény Schiele képeit vette elő, más elrendezésben, más koncepcióval, mint amit a látgató megszokott. A kiállítás egyúttal a múzeum tízéves fennállásának évfordulóját is ünnepli, nem mintha ez a jubileum nem adott volna alkalmat több más, bensőséges, „családi” vagy a nagyobb nyilvánosságnak szóló megemlékezésekre. Nem utolsósorban megjelent egy színvonalas könyv az alapítás óta eltelt tíz esztendőről.

Maga a kiállítás – Melankólia és Provokáció címmel – két részből áll. Az elsőt a gyűjtő özvegye, Elisabeth Leopold asszony, a téma és a festő avatott értője állította össze. Finom érzékkel válogatott, olyan festményeket is, amelyeket eddig a közönség nemigen láthatott. A képek többsége a saját anyag része, de kiegészítették kölcsönbe kapott művekkel is. Már ebben a részben is kapunk kis összehasonlítást más alkotókkal – nevezetesen Oskar Kokoschkával, ez a viszonyítás azonban inkább a kiállítás másik felében kap hangsúlyt. Diethard Leopold, a gyűjtő fia mintegy átvezeti Schielét a 21. századba: teszi ezt azzal, hogy vele párhuzamosan Günter Brus, Elke Krystufek, Franz Graf, Claudia Bosse alkotásait állítja ki. A következtetések érdekesek, s bár a feliratok útmutatót adnak, mégis a néző fantáziája szabadon szárnyalhat. A kiállítás január 30.-ig tekinthető meg – kedd szünnap.

Mindig előnyben vannak a kortárs kiállítások rendezői, hiszen a megnyitó fényét emelheti, ha az alkotó jelen van. Ez történt szeptember első napján a Bécs környéki

Essl Múzeumban, ahol a festő házaspár maga válaszolt a művészetüket, sőt mindennapi életüket érintő kérdésekre. Köztük olyan nem is kellemes kutakodásra, vajon hogyan viseli Rosa Loy, hogy férje, Neo Rauch sikeresebb, mint ő maga.

„A kertek mögé” című kiállítás tulajdonképpen azt is mutatja, hogy kétségtelen stílus-hasonlóságok mellett milyen nagy az eltérés kettejük festészete között. Loy jobban szereti a kis formátumot, az intimebb tereket, szinte kizárólag nőket fest, akik őt magát helyettesítik, s akik közvetlenül kommunikálnak a nézővel, szemkontaktus révén. Rauch a nagy terek – közterek - híve, amelyeket szinte hermetikusan lezár.

Kettejük művei kiegészítik egymást, s ez így együtt különleges élményt ad. Az 1985 óta házasságban élő két lipcsei művész kiállítása, nyolcvan képpel, november közepéig tart nyitva. A kiállítás alapja szokás szerint az Essl gyűjtemény, ám ezeket olyan kölcsönképekkel egészítették ki, amelyeket eddig még sehol nem állítottak ki.

Novemberig a

KunstHausminden termében Hundertwasser művei tekinthetők meg. A Hundertwasser múzeum idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, s ebből az alkalomból a névadó-alapítóművésznek szenteli a bohókás épület mindhárom kiállítási szintjét, vagyis a harmadik és negyedik emeletet is, ahol évente négyszer időszaki kiállítást rendeznek. Érdemes a múzeum honlapján a jubileumi kiegészítő műsorokról tájékozódni: kiemelkedik közülük az évforduló alkalmából kiadott Hundertwasser album bemutatója.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

Szervusz Ausztriahonlapon