Spiró György: Ugyanott tartunk, ahol az első világháború előtt
Spiró Györgynek a napokban jelent meg a Magvetőnél az Egyéni javaslat című humoreszkgyűjteménye, amelyben az író a bornírt állami döntéseket szerette volna rekonstruálni. Az író a Népszavának adott interjút, amelyben azt mondja, képesek vagyunk hinni bármilyen ostobaságban, akkor is, ha világos, hogy a vesztünket okozza,
talán csak így vagyunk képesek elviselni mindazt, ami adatott. Ha az emberiség okosabb lenne, már rég kihalt volna.
– kockáztatja meg az író, aki szerint a magyarság a huszadik század elejéig befogadó volt, a lelkileg erős országok a befogadóak, tette hozzá. Épp a gyöngék jellemzője, hogy nem azok. Nehéz lelkileg követni azt a tébolyt, ami mára szinte az egész világon kialakult.
Az író szerint kétszáz éve minden nép nemzetállamot akar, ma is vannak, akik ezért küzdenek, hullatják érte a vérüket bőségesen,
de ha végre megvalósul az álmuk, rögtön elkezdik kiválasztani magukból a belső ellenséget.
Kérdés, hogy a XIX. század végén kezdődött szélsőséges elzárkózás, amely világháborúkat okozott, meddig tarthat még. A XX. század rémes dolgokat hozott ki az emberből. A második világháború után egy ideig azt lehetett hinni, hogy ezen túlléptünk. De hát ugyanott tartunk, ahol az első világháború előtt. A politikusok nem emlékeznek a háborúra, bárhol éljenek is, és
fogalmuk sincs, hogy mi lesz a tetteik következménye
– összegzett Spiró György.