Sötét rejtély, miért költött el 130 millió forint közpénzt egy holland festményre Matolcsy György jegybankja
„Célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország részére, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja ekként írja le saját tevékenységét, eszerint azonban rejtély, miért adtak 400 ezer eurót (128 millió forintot) a holland Jan Van Der Heyden (1637−1712) Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című festményért, amikor a mű
soha nem volt magyarországi gyűjteményben.
Bár az Értéktár program honlapján feltüntették, hogy a festmény egykor Thyssen-Bornemissza báró rohonci gyűjteményének része volt valójában Heinrich Thyssen-Bornemissza – August Thyssen német iparmágnás fia − 1920-ban vásárolta meg a festményt Amszterdamban,
Rohonc (Rechnitz) viszont ekkor már Ausztriához tartozott
– írja a Népszava.
Van Der Heydennek ez a festménye csak tíz évig volt a rohonci gyűjtemény része. A kollekció több mint négyszáz műtárgyát az Alte Pinakothekban mutatták be 1930-ban. Amint a müncheni képtár történetét feldolgozó kötetből is kiderül: a kiállítás finoman szólva sem aratott osztatlan sikert. Akadt olyan művészettörténészi szakvélemény is, amely szerint
a kollekció legalább száz festménye hamisítvány.
