Roncsok az óceán mélyéből – Titanic-kiállítás Budapesten

Robert Ballard amerikai tengerkutató 1985-ben fedezte fel az Atlanti-óceán fenekére süllyedt Titanic roncsait. Évekig tartott, amíg a hajó maradványait, illetve az egykori utasok hullámsírba zárt személyes tárgyait a négyezer méteres mélységből felhozták. Ezekből a rekvizitumokból állt össze a világhírű Titanic-vándorkiállítás, amely 1992 óta utazik országról országra, és sok millióan látták már.

A minden idők legsúlyosabb hajókatasztrófáját felidéző gyűjtemény Budapestre először 2007-ben érkezett meg, s tíz év után most újra a magyar főváros lesz a „kikötője” a Titanic-kiállításnak. A szervezők szerint gigantikusabb és technikailag látványosabb lesz, mint valaha. Nem csak a hajón talált több száz eredeti műtárgy – bútorok, ruhák, ékszerek – bemutatása idézi fel a Titanic tragédiáját. A tárlat valódi időutazás lesz a látogatók számára. A bejáratnál mindenki egy Titanic-utas nevével ellátott beszállókártyát kap, és a kabinok, a gépház, az ebédlő rekonstrukciójának köszönhetően átérezhetjük a 20. század elejének atmoszféráját, a korabeli luxust, valamint a harmadosztályon utazó kivándorlók szegénységét is.

A Titanic korának legnagyobb utasszállító gőzhajója volt, fedélzetén 2228 emberrel 1912. április 10-én indult el Southamptonból New York felé. Miután négy nap múlva jéghegynek ütközött, több mint ezerötszázan veszítették életüket. Sokkal több ember megmenthető lett volna, ha a hajó elegendő mentőcsónakot visz magával. Ám mivel a Titanicot elsüllyeszthetetlennek hitték, nem gondoltak arra, hogy mentés esetén mindenkinek legyen helye a csónakokban. Hogy ki élhette túl és ki nem a katasztrófát, a társadalmi státustól is függött: az első osztályon utazók közül jóval többen menekültek meg.

A kiállítás július 20-án nyílt meg a VAM Design Centerben.