„Polkorrekt” nélkül pogrom
A Fidesz ideológiai kurzus-gerillája nem kizárólag a magyar roma világ ellen követett el rasszista gyűlöletgerjesztést. Első, és második, magyarázkodó szövegében ismételten, folytatólagosan ítélte elvetendőnek a politikai korrektség eszményét. Nem idézem, nem veszek részt kommunikációs bűntettben. Technológiája ijesztő, tényként, ténybeli megállapításként hipnotizálta olvasóival a PC szükségtelenségét, álságos természetét.
Apró lépésekben halad a rezsim a fasizálódás útján, nem vitás, el kell határolódniuk Bayer baltalengetésétől. Az előzmény 2010-re fejthető vissza: rokkant-bűnözés. A szociál-rasszista kázus szerint „nyugdíjat kapnak, pedig nem is öregek”, valamint „nem is betegek, pénzen vették a rokkantságot”. Új, nem politikai, hanem fajelméleti, nem korrekt, hanem igaztalan nevünk a „csökkent képességű”. Aztán jött a „túlérzékenység”, s itt-ott már a PC-nyelv fumigálása. Olykor a demokratikus, baloldali, intelligens szerzők tollából is, egyfajta tényfeltáró szókimondásnak hitt, de csak szabados szocio-trágárság.
Aztán márciusban a Jobbik nevű párt a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlésben főpróbázta zsidó- és roma-összeírási náci proklamációját, s mivel az nem verte ki a biztosítékot, novemberben a parlamentben rendeztek premiert az antiszemita gyűlöletkeltésnek.
Tudom, naponta tapasztalom, sokan fintorogva, szájhúzogatva, ál-értetlenkednek, hogy minek a PC-nyelv „szépelgése”. Miért illik cigány helyett romát, rokkant, debil, nyomorék helyett fogyatékossággal élőt mondani? Miért ildomos saját önbecsülésünket épen tartani mások méltóságának tiszteletben tartásával?
Ezen kérdezők nem tudják, vagy nagyon is jól tudják, hogy ez egy „biztonsági korlát”, ami a nem ok nélkül érzékeny embercsoportokat védi. Méghozzá a szavakkal kezdődő erőszaktól, a negatív megkülönböztetéssel induló elnyomástól. Az indulóba fogalmazott pogrom-vágyakozás megvalósulásától.
Nekem a bőrömre megy, mióta arccal tiltakozom a szélsőségesek ellen, mióta Mengelét ordítottak rám neonácik egy tüntetésen. A szélsőséges csoportok már célba vették a fogyatékkal élőket, mint ahogyan Jeszenszky tanár úr sem ok nélkül fogalmazta el magát, tudományos köntösben önindítózva szociál-rasszista indulatokat.
Közben stikában súlyos fogyatékkal élő gyerekek középiskoláját szünteti meg az emberinek keresztelt, lelkész-miniszterű tárca.
A politikai korrektség az a küszöb, amin átlépve a mai Magyarország fogyatékkal élő, roma, fedél nélküli közösségeinek jelentősen csökken az esélye egy létjogosult, együttérzéssel és elfogadással szavatolt életre.
Nagy Zoltán
Demokrácia-fogyatékos
